A természet ritmusa

Sziasztok! Itt Napsi. Készítettem egy rövid összeállítást azokból a videókból, amiket az elmúlt 1-2 hónapban vettem fel. Több helyen készültek a filmecskék, van egy szép park a közelünkben egy kis tóval, nemrég fedeztük fel, azóta hetente egyszer lemegyünk oda egy kis időre. Havonta egyszer pedig elmegyünk egy-egy vízeséshez, több kedvencünk is van, mindhez kiépített kis ösvény vezet, ami általában egy erdőn visz keresztül. Aztán ahogy a vízeséshez érünk, a sziklákon meg lehet pihenni, hallgatni a víz robaját, nézni az áramlását, és töltődni. Ma olyan helyen voltunk, ahol még sosem, mert ahova terveztünk menni, zárva volt, esett az eső épp, mikor odaértünk. De tizenöt percnyire volt egy másik vízesés, ott már nem esett. A belépőjegy vásárlásakor nem tudták felváltani a nagyobb címletű bankjegyünket, és a kisebbekből csak annyit tudtunk összeszedni, hogy kb 150 ft-al kevesebb volt, mint amire szükség lett volna. De még a parkőr is be akart tenni 5 bahtot (50 ft), hogy összejöjjön nekünk a pénz. Pedig nem lehet túl sok a fizetése. De olyan jószívűek itt az emberek! Aztán a belépőjegyes néni visszaadta neki az 5 bahtot, nekünk meg mosolyogva mondta, hogy bemehetünk, elég annyi, amennyit adtunk.

Ma, ahogy a sziklán ültem, hallgattam a vizet és néztem a zöld végtelen sok árnyalatát, észrevettem, hogy minden táncol, a falevelek, a bokrok, a víz, a lepkék, minden. Erről jutott eszembe, amikor hazaértem, hogy elkészítsem ezt a kis válogatást. Sok szeretettel küldöm Nektek!

Napsi

Az élet s viharai és…

Azt hiszem, a vizisportok megtanitanak az életre, hogyan kellene élnünk… A motor nélküli sportokra gondolok itt.

Egy idő után mindenkiben megfogalmazódnak életcélok. Keresi az élet értelmét. Olyan országban, olyan népben születtem, melyben a HIT régi értelmében már nem játszott szerepet. Szertartásai kiüresedtek, a Hit feleslegesnek, ósdinak tűnt, öreg emberek ragaszkodása tartotta fenn, úgy tűnt egy kisgyerek számára. Közvetlen családomban senki nem járt templomba, talán egy bp-i rokonunk se -néhány más városban élő nagynéném igen. Állami iskola, s a HIT a Tudományban volt, mint Végső Igazságban.

„Az élet s viharai és…” bővebben

FIGYELEM! Blogköltözés!

Figyelem figyelem! Szolgálati Közlemény!

Minden kedves olvasónknak aki könyvjelzőt használ, javasoljuk módositsa, ugyanis bár át van irányitva a régi cimről, de változik a blog elérhetősége:

Erre: https://sztereokatapult.usuispirituallernejo.org/

Köszönjük hogy velünk maradtok, s hétvégén elkezdjük pótolni az igért beszámolókat, sok sok fotóval, s elmeséljük mi minden történt velünk a sok közösségi munkán kivül is!

Na jó, addig is itt egy rövid sztori, még mindig a MI megélése a thai népnél…

Napsiért indultam a Robival, mikor a lakóparkból a főútra kikanyarodva 150 m után a Robi lelassult, majd teljesen leállt… Inditom újra, köhög de más semmi, azaz köszörülés hang – de indulni nem indul. Akksi rendben, próbálom megint hátha olyan mint a MS Windows… de nem indul. Felhivom Napsit, sétáljon át gyalog a Plázába mert Sali bár nap volt s nincs messze a munkahelyétől, én hazatolom a Robit és hivok Grabet s azzal megyek majd, de késni fogok. Azzal nekiállok a megvalósitásnak, áttolom a másik oldalra visszafordulva Robikát, ott egy autószerelő műhely van. Mindent láttak, s egyből felajánlják a segitséget. De nem tudják mi lehet a baj, egyikük Robira pattan s elindul valakiért, aki 3 perc múlva érkezik. Fiatal ember, áttolja a Robit vissza oda ahonnan hoztam, én is követem. Ott próbálgatja, nem indul. Felnyitja az űlést, ott is minden vezeték rendben. Beszél egy idősebb úrral akitől a Colát szoktam venni a kisboltjából, az mond valamit thai nyelven amit nem értettem. A fiatal leszereli az egész űlést s hamarosan diadalmasan mutat egy vezetékre ami szomorúan lóg… Azt is tudja hova kell kötni, megteszi, beinditja, működik! Visszaszereli az űlést, mosolyog. Szeretnék fizetni de semmit nem fogad el, mosolygunk, köszönetet mondok neki s a szerelőknek – majd hivom Napsit, megyek én is, méghozzá a robival! Az egész nem tartott 20 percig, itt sokan értenek a robikhoz… Olyan jó… S finom volt a Salibárban is minden!

Viszlát Szombaton vagy Vasárnap tehát!

Vegyes vágott, vágod?

Szóval a cím arra utal, ez egy gyors poszt lesz.

Sziasztok, a projectek tartanak, a csapat odatette magát, főleg a tesztelők dolgoznak csodásan, szorgalmasan és a fejlesztő. Odateszik magukat, nyúzzák a scripteket, listánként javitja a fejlesztő a hibákat, mindenhogy megpróbálják elérni hogy minden hibalehetőség derüljön ki a napokban, ami csak előfordulhat a jövőben. Mert élesben már nem robbanhat le semmire.

„Vegyes vágott, vágod?” bővebben