Nos hát, eltelt a Karácsony, ami itt elég fura volt… Nem szeretem a karácsonyi hajszát ami otthon volt mindig s Thaiföldön az volt a jó, hogy nincs hajsza, s mégis van karácsonyi, ünnepi hangulat a tengerparton is.
Itt viszont, semmi ilyen nincs… meg is beszéltük, a következő karácsonyt ismét Thaiföldön töltjük majd.
Most december 26.-án kezdődött a Balinézek Galungán ünnepsége, január 5.-ig tart majd, de itt annak sincs nagy ünnepi hangulata, energiája. Ubudban, Amlapurában volt sok energia az ünnep alatt, de itt sokan nem balinézek, talán minden 5. házban élnek ők. Az ünnepség a környékünkön egyetlen templomban folyt, s ott is elég kevés részt vevővel. Ez nem a tradicionális része Balinak.
Amúgy is dolgozunk tovább, s alakul a kezelőhelység. A tanulás csak japán nyelvből megy, arra van lendületem, a kanjik már nagyon jól mennek, de a többi nyelv tanulása csak csordogál most, gyanítom igy is marad kb. január közepéig… Azután jöhet a thai nyelv intenzíven. Alig várom!
Sajnos nem fogok japán teszteket gyakorolni már… a 3. szintűt már mikor Balira jöttünk, a repülön sikerrel kitöltöttem. S most az első szintű kanji tesztet szerettem volna – de nincs a programban egy darab sem… a 2. szintű tesztek ott vannak, de hiába töltöttem ki, azt irta ki maximális az elért pontszámom ami lehetetlen volt – majd utána meg 0 pontot irt értéknek, ami szintén lehetetlen – nem működik ez a része a programnak. Lehet találok majd másikat, de már nem is érdekes, mert most ismétlem az 1. szintű kanjikat s 80%-ra emlékszem ami igen jó arány!
Szépen pirosodnak a chili paprikáink, hamarosan ismét főzhetünk egy Tom Jam levest 🙂
Nincs ünnepi hangulatunk hát, de azért a karácsony nekem már hozott Chardonnayt, Muskotályt s Cabernet Sauvignont – s kapaszkodjatok meg, a felsoroltak nagyon jó, nagyszerű HELYI borok!!! Először meglepődtem, mert ennél jobb Chardonnayt csak bogláron ifj. Légli Ottónál ittam, amikor felsóhajtottam hogy kész, ő elkészítette A Chardonnayt, kihozott belőle mindent amit lehetett…. ennél jobbat nem lehet találni. S az itteni jobb, ásványosabb, izesebb mint rengeteg dél-balatoni chardonnay! A muskotály hihetetlen jó, majdnem anyira mint a badacsonyi Imre pince szuper kiváló muskotálya volt! Csak itt még olcsóbb mint az volt! A márkanév Plagá, az ő boraikat választottam.
Egyedül a Cabernet Sauvignon volt ízlésemnek kevéssé gyümölcsös, olyan mintha ottfelejtették volna a barrique hordóban pár nappal tovább a kelleténél, de igy is nagyon finom. Vizont inkább befejező bor, mint sorban álló gyümölcsös izű… Nekem amúgy is a vulkanikus talajon termelt borok jönnek be.
Persze nem balinézek borászkodnak itt, hanem gondolom főleg ausztrálok települtek át s fogtak bele a borászkodásba – s jelentem, eredménnyel! Hiszen a vulkanikus talaj adott itt is, a napsütéssel s az esővel sincs gond… Szép, jó borok lesznek még nagy hirnévnek örvendőek innen pár év múlva, azt gondolom.
Első nap, mikor bármit ehettem végre, Napsi megkérdezte, mit fogok reggelizni? Azt feleltem, kiba……. -ul egészségtelen, tripla csokis péksüteményt – s így is tettem. Az első két napban még visszatért lelkesen a candida de nem izgultam, az immunrendszernek szoknia kell hogy már az ő feladata a karbantartás teljesen s észrevennie, nincs már annyi nehéz fém mint 2 éve volt… s igy is lett, a candida visszahúzódik ami még maradt, noha eszem cukros dolgokat, péksütiket, cukros üditőket iszom, bort is, s gyümölcsöket is sokat eszem, banánt is többet naponta. Itt van egy olyan banán, ami nagyon nagyon jó a pocimnak, szögletes alakú nagyon édes s nagyon finom…
Ismét ehetek remek mangó-ragacsos rizs reggeliket is!
Pár délután lejutottunk strandra is, s Napsi fantasztikus homokembereket alkotott… Fotók az év utolsó napján lesznek!
Én élvezem hogy ehetek, ihatok szinte mindent (sört egyenlőre még nem), s elmentünk olasz vendéglőbe ahol elsősorban a tiramisut tudom említeni mint finomságot amit ettem. A személyzet nem volt a helyzet magaslatán, elfelejtették a rendelésem felét (sült hal sült krumplival karácsony napján) nem volt ott a főnök, lazán vették a dolgokat. Ráadásul a szomszéd asztalnál olyan orosz manusz manuszovics manuszov volt, aki hangosan bömböltette a mobilját míg videókat nézett rajta a saját maga szórakoztatására.
És elmentünk a Thai étterembe is, ott nagyon belaktunk, mindketten két fogást ettünk, 1-1 levest s másodikat… alig fért belénk!
S nyílt még egy jó kis étkezde, ahol sokféle ételt készítenek el s finomat, 25-60 000 rúpiáért. Több helyen már egy nasi champurért 20 000 rupiát kezdtek kérni, hát akkor inkább eszem mást, finomabbat kicsit drágábban.
Más továbbra sincs, illetve esténként van időnk naponta 1-1 filmet megnézni. Karácsony első napján végig esett, de azután kisütött a nap, s bár fehér embernek neveznek, nem tűnök annak… barna vagyok nagyon-nagyon…
Jó érzés volt ma ránézni a kanji hegyekre, amiket megtanultam… összesen 53 maradt amiket makacsnak hivok, mert 5 ismétlés után se tudtam őket, ezt az 53-at kell még gyakorolnom csupán…
Amikor egy nagy feladat végéhez ér az ember, jó érzés… hát megettem az elefántot. Falatonként. Évek alatt, de sikerült.
Azt gondolom, a jövő év még nehéz lesz, dolgos, sok nyelv tanulós – ugyanakkor izgalmas, utazásos reményeim szerint.
Sok minden sikerült a nagy terveink közül, közös erővel – hála a kis csapatunknak, tagjainak, s a jó hírem számukra, hogy pár évig nem várható komolyabb informatikai fejlesztés. Azzal foglalkozhatunk, amivel igazán szeretünk, ismét. Ebbe számomta belefér a honlapjaink design csinosítgatása is, s persze tartalommal feltöltése.
Még utolsó simításokat végzek a nemzetközi szervezetünkön, belső szabályzatain, Napsi is sok apróságot, kis feladatot még befejez a napokban s jöhet a SZILVESZTER, felszabadultan, lehetőleg Muskotályosan – Virslis-Mustárosan !