Hát, utolsó szakaszba ért a Candida-Nehézfém project. Ma van idén az utolsó kúra nap s ezzel vége a nehéz kúrának, az utolsó napokban már alig tudtam aludni, annyi nehézfém távozott még.
Pont karácsonyra van meg a vége, akkor már elhagyom a lapacho teát, az algák is elmaradnak, január végére a probiotikum szedés is véget ér, nem marad más csak a huminiqum kb. márciusig. De az már könnyebb lesz sokkal-sokkal. Most kellett a kúra végét erősre venni, s utána már levezetés következik csak. Esetleg még egy lapacho-hónap, de azt a teát amúgy is imádom…
Közben vagy utána ha kell, fahéjas kávéval s fokhagymával, havonta egy héten át korianderes levesekkel még lehet kivezetést végezni, de már lightosan.
Persze a kúra legnehezebb hetében kellett utaznunk itteni tanítványomhoz, s ezt a robit nem távolsági utakra tervezték. Hiába volt két megálló, egy a Sanuri Starbucksnál s egy pedig finom juice árusnál már Amlapurában – az alsó fertály erősen igénybe volt véve mindkettőnknél. De legalább ismét találkoztunk G. úrral s megbeszéltünk sok mindent. Felajánlotta, hogy a hoteljébe menjünk máskor is, most is Superior szobát kaptunk s nem fogadott el érte fizetséget.
Mondta, maradjunk több napra legközelebb, nem gond, most nem nagyon jönnek a franciák akik itt szoktak ilyenkor lenni. Megtudtuk tőle, a Gili szigeteket kezdik helyre állítani, de minden épület megsérült, lakhatatlanná vált, sokan elvesztették munkájukat. De kezdődik az újjáépítés s vannak már most is ismét túristák is, a bátrabbak közül.
Megbeszéltük Napsival, legközelebb tényleg több időre megyünk Amedbe mert ha úgyis üres a szoba azzal előrébb vannak ha végig ott eszünk s jó is a konyhájuk eléggé, bár a thai Tom Jam levesük nem volt Tom Jam levesnek nevezhető sajnos….de finom ételeik is vannak bőven. Lementünk másnap az Amedi strandra de jöttek az esőfelhők s inkább hazaindultunk.
Útközben vettünk nagyon jó minőségű esőkabátokat, ráadásul egy pillanat beléjük bújni, minőségiek. Voltak bőven kalandjaink, Napsi sokat filmezett, fotózott a robogóról.
A Hotelben éjjel úgy szúrt a szívem hogy térdre is estem s rá kellett jönnöm, kell már pihenni is. Egy hetet kivettem hát, szinte semmi tanulás csak a japán nyelv, munka csak a legégetőbbek.
Nyelvtanulásban japán kanjikból kb. 200 megtanulandó van még hátra. Most hogy 700 kanjit már ismerek az I. szint anyagából, azokat ismétlem hogy még jobban rögzüljenek, előbb az első 500-at majd utána 750-nél is ezt teszem, s a végén ismét. Utána biztos ami biztos, a 3. szint 580 irásjegyét is átismétlem majd jövő év elején, majd a 2. szint kb. 160 kanjiját s ha lesz még erőm, még kb. 200 fontosabb kanjit megtanulok. Jövő év március végére úgy érzem, a japán nyelv ki lesz pipálva, ennyi idő elég kell legyen a 2. szint s 1. szint nyelvtanára is.
A japán nyelvtan tanulását most a 3. szintig befejeztem, a többi tanulnivalóm Bangkokban van. Korábban végeztem a japán ezen részével mint gondoltam… maradt persze még nyelvtan ismétlés, s lesz új nyelvtan is számomra de az már olvasmányos s filmnézéses lesz.
Terveink is haladnak – megvettük a kezelőágyat is, másnap le is szállították s be is állítottuk Napsi magasságára – kezdődhetnek hát a kezelések jövőre, ismét kezelünk majd betegeket is – illetve főleg Napsi, nekem még sok lesz a nyelvtanulás jövő év második feléig.
Voltunk Ubudban útlevelet hosszabbítani is, esőben… Visszafelé lenyomtam egyhuzamban az utat, esőmenő vagyok!
A transferwisenál lehet bankszámlát nyitni akár több valutában is, fényképes személyazonosító okmánnyal, megéri, bankkártyát is adnak hozzá! Később, egy összeghatár felett lakcímet is kell majd igazolni.
Jövőre újabb kalandok várnak ránk, remélhetőleg sok utazás! Már januárban… Hát, jövőre ismét Kalandra FEL!
Mindenkinek Boldog Karácsonyt!
És idei utolsó posztunkban kimaradt képek lesznek…