Péntek este Napsit kollégái elhivták sörözésre, egy fárasztó kötelező ünnepség volt előtte a suliban estig szegényeknek. Szombatra is bőven maradt nekem sajnos még a heti tanulni valóból. Napsit Szombat este is elhivták sörözni, s akkor én is elmentem hát a japán éjszakai helyre, s egy liter Asahi sör s angolnás leves mellett még 4 órát tanultam hajnalig, s sikerült is befejeznem a heti anyagot. Utána már nyugodt lélekkel alhattam nagyot, vasárnap 03-13 között. Nagyon jól esett az alvás egyhuzamban. Mikor vásárolni mentem, kiderült Mangafesztivál van, azaz japán manga képregényfiguráknak öltöztek be az emberek, valami hihetetlen mulatság volt, sok fotózkodás, jó volt elnézni őket. Sotba felmentek egy szinpadra, az árusoknál meg mindeféle kiegészitőket még lehetett választani. S még volt Durian, egész olcsón, 120 bahtért sikerült kb. egy kilót vennem, napokig kitartott. Miután hazaértem, Napsi mutatott a mobilján egy polipról felvételeket, amely hihetetlen gazdag módon tudja álcázni magát. Nem csak szinét, de külsejét is el tudja változtatni. Van hogy egy algának néz ki, mozdulatlan, majd egyszerre csak előbújik a polip feje, az alga egy része lesz polipfej, s pár másodperc múlva nincs alga, tovább úszik a polip. Amikor egy rák ment felé fenyegetően, vagy egy hal, akkor veszélyes lényekké változott, például halálos mérgű tengerikigyóvá, ehhez egy üregbe bújtarra a testét, s pár csápjából formálja meg a kigyót, s a csápok is kockásakká válnak, mint a kigyó teste s kigyó mozgást imitál. Úszás közben előfordul hogy a tüskés halálos mérgű halnak álcázza magát, vagy rájának, s akkor arra is ügyel, olyan magasságban ússzon a tengerfenék felett, mint a ráják…. Ha nem saját szememmel látom a felvételeket, nem hiszem el.
Sikerült 5 000 bahtot megtakaritani, jövő hónapban 10 000 bahtot muszáj, ne legyen baj… Október végéig összesen 39 000 bahtnyi + kiadásunk lesz, éves egészségbiztositások, vizumhosszabbitások dijai… Jelenleg 17 000 baht ami rendelkezésre áll, jövő hónap végére 27 000 baht meg kell legyen, s októberben még 12 000…. muszáj. Novemberben s decemberben meg már a nyaralásra rakhatunk félre, jó lenne december végén megint Ko Changon lenni pár napot.
A kávé még mindig nagy öröm, mióta megvan a technika, nagyon jó kávét tudunk vele főzni. Hétvégégn elfogy amit vettem, s vagy a francia, vagy a bécsi pörkölésűt próbálnám ki utána, az milyen kotyogósban… Egyenlőre ez a testes kávé, amit most iszunk a legjobb, amit eddig ittam itt. Szóval magas a mérce…
Japán nyelv 3. szint kanjikból most 300 megvan biztosra, hétvégére meglehet a 350 vagy akár a 400 is, remélem. Akkor e szintből már nincs sok hátra. A 30 leckés ismétlésből hétvégére kb. 20. leckéig leszek meg. Kb. 850 kanjinál tarthatok jelenleg a 2 200 kanjiból. Mivel a 2. szin kanjikat korábban már megtanultam…. Szóval ha végzek e szint 580 kanjijával, már csak az első szint több mint 1000 irásjegye lesz hátra 🙂
Nyelvtannál problémába ütköztem, a 2. és 1. szintű nyelvtanból alig van valami meg a magyar nyelvű nyelvtangyűjteményben. Szerencsére lehetséges hogy egy ismerősőm aki japánul tanulta a nyelvtant, segit, igy idén a teljes japán nyelvtan ismerete meglehet, jövőre a klasszikus nyelv nyelvtana marad… az sokkal sokkal nehezebb.
E héten elmaradtam a nyelvtanulással, japán ismerőseimmel hosszabb levélváltásokra került sor, s az 3 napot elvitt körülbelül szinte teljesen. De fontos volt az is természetesen.
Mikor nagyon elfáradok a nyelvtanulásban, arra gondolok, pár év múlva japánul, olaszul, thai nyelven, indonézül olvasok hireket, nézek filmeket, s akkor fellelkesülök…
Úgy néz ki, a jövő év még a nyelvtanulásé, más dolgok még akadályoztatva vannak, lesznek. Utána viszont, meglesz a haszna e sok befektetett energiának.
Elég unalmas hónap jöhet hát, nem nagyon tudunk menni sehova, de nem baj. Jó itt lenni, jó itt élni.
Ma a szomtámos néninél egy kis pókot vettem észre, nézte mit nézek, majd megkérdezte, problémának látom-e a pókot – lehet félt nem veszek tőle többet ételt, de megnyugtattam, szeretem a pókokat, aranyosak, fel is derült az arca.
Ha már pókok, egyik nap Napsi ahogy dolgozott a számitógépén, azt vette észre, az ugrópók barátunk a felnyitott laptop tetejéről figyeli ahogy dolgozik… aztán egyszercsak nézelődni kezdett mindenfelé, a fal messze volt, s leugrott a gép képernyőjének tetejéről az asztalra Napsi nagy örömére, meg is dicsérte, milyen ügyes, mekkorát tudott ugrani!
A sarokban én is próbálkoztam hát ugrándozni, azt gyakorolni, de én nem kaptam dicséretet, hanem aggódást, vigyázzak, nehogy megsérüljek…