Szerző: jagyu

Mármint Thaiföldön, mert már ez az otthon számomra. Japánba nagyon vágytam vissza, és ott döbbentem rá, mennyire megszerettem már Thaiföldet is, sőt még Japánnál is jobban érzem itt magam. Mégse etethet az ember Japánban csak úgy elefántot az utcán, és bár imádom a japán ételeket, és rengeteg mndent ott, már hiányzott a thai chilis étel…

Megérkezésemkor szegény Napsi elémjött Bangkokba, a Hotelben várt rám…. a gép vihar miatt csak 45 perc késéssel indult, de már nem tudtam neki szólni a késésről. Japánban az útlevél vizsgálatkor nem találták a thai vizumom, nekem kellett megmutatnom, hol van. Thaiföldön meg azért hümmögtek, mert 3 hónapos tanulói vizummal csaknem 3 hétre elutaztam… de az iskola által irt levél elolvasása segitett, és visszaengedtek.

Japánban hozzászoktam, a taxisok is pontos áron visznek, most thaiföldön egy 60 bahtos útért sikerült 200 bahtot fizetnem….Már később jövök rá, vissza kell szoknom az itteni helyzethez. De nem baj, ezzel együtt is imádok itt lenni, alig várom a sok finom gyülömcsöt megint…

Szegény Napsi még órákig fent volt velem, megkapta ajándékait, meghallgatta gyors beszámolómat és csak utána aludtunk… Másnap reggel 10 előtt ébredtünk, reggeliztünk a hotelben ahol rengeteg féle ételből lehetett válogatni, majd a reptérre vittek minket a hotelből, onnan találtunk egy körjárat buszt ami ingyenes és az vitt el a minibus állomásra, ahonnan 1 óra 15 perc alatt máris Srirachában voltunk… Kirámolás után elmentünk hivatalos ügyeket intézni, az én itteni betegbiztositásomat, majd a kedvenc éttermünkbe is eljutottunk, ahol azt a jó csipős rákos Tom Jang levest ettük ismét, leöblitettük egy 7 decis sörrel.

Azután itthon még a maradék képgallériák feltöltése a japán útról a közösség számára, levelek megválaszolása, kis alvás, és megyünk Pattayára – Napsi foglalt egy szigeten szállást, és ott következik a pihenés…   napfény, homokos tengerpart, kék tenger, friss levegő…  Mi kellhet még? (Majd kiderül).

Nos, egy jó ideje nem jelentkeztem, Japánban voltam. Finom a szusi, a szasimi, az onigiri, az udon, a szóba, a ramen még mindig. Három hetes utamról a részletek itt: http://jinjutsu.blog.hu

Ahol voltam: Tokyo: Asakusa, Meiji jingu, Usui mester sirja, 47 Ronin emlékműve, Saigo Takamori emlékműve, Tokugawa Iejaszu siremléke, Nikko, Kamakura, Kyoto, Kurama hegy, Nara, Jagyu és még jó pár hely…

Köszönöm mindenkinek, Magyarországon, Romániában és Japánban, aki segitett. Tanitványimnak itt adom máris hirül: Célba értünk!!!

Most kis pihenés következik, mert életfeladatom sikerült teljesiteni – és nem sokat aludtam a három hét alatt.

De, novembertől legkésőbb ismét jelentkezem, addig remélem tengerpart vár reám visszatértem után.

Először is, két gekkónk van. Ez úgy derült ki, hogy pár napja mikor kinyitottam a hütőt, a hütő tetejéről  lepottyant a kis gekko. Csodálkoztam, hogy került be az erkélyről, arra jutottam, hogy valahogy a ruhaszáritóval hozhattuk be. A kis gekko beszaladt a hálóba a fésülködő asztal mögé, én meg kimentem az erkélyre, ahol majdnem ráléptem a másik, még kisebb gekkora – aki azóta is ott él. Egy a lakásban, egy az erkélyen!

Ma 10.00 órakor áthajóztam a szomszéd szigetre, 50 baht volt oda is, vissza is az út. Ha voltak romantikus elképzeléseim,  szertefoszlottak. 10.40-re értünk át, 11.40-kor visszamentem hogy a déli hajóval visszajöjjek – de csak 14.00 órakor indult legközelebb. Egy motortaxis felajánlotta, elvisz a strandra, amit én nem találtam – nem is csoda, a sziget másik oldalán volt. A taxis 60 bahtért vitt oda, a mgbeszélt időre értem jött és 60 bahtért vissza is vitt a kikötőbe. A „beach” kb 4 étteremnyi hosszú, tele napágyakkal, a 4 étterem mögött kivehető bungalok 600 baht/estéért…  Itt tényleg el vagyunk a civilizációtól vágva, csak motoros taxi, tuktuk amivel megközelithető a lakott rész, se mobil, se net nem működött. 60 bahtért megebédeltem, 20 baht volt a viz még. Az étel finom volt, de sajnos a rékot bár itt jól megfőzték, a bélcsatornáját nem szedték ki. Erre bizony itt figyelni kell, nem ez az első eset. Napsinak lehet tetszeni fog, eldugott hely, nekem most a felhős időben nem volt kedvem bemenni a vizbe, rajtam kivül pár turista volt, közülük többen megmártóztak.

Senkit nem akarok hergelni most hogy odahaza hajnali fagyok érkeznek, de kenem magam égés után – itt nem 7.-es UV-s riadó van, itt 10-11 UV sugárzás van, a karjaim és az arcom máris piros és a tarkóm.

A strandon feltünt egy egyenruhás rendőr is – nálam pedig nincs útlevél. Jó napot kivánt, adott egy névjegykártyaszerüséget a neve kiejtésével, telefonszámmal, elmondta ő felel a strandért, ha baj van hivjuk, meduzacsipés stb. esetén ő az egészségügyi személyzet is – minden asztalnál ugyanzt megtette udvariasan.

Napsira bizom eldöntését: szabadsága alatt ott legyünk, vagy máshova menjünk.

Mivel én sokat irtam, kicsit visszavonulok, átadom a terepet Napsinak, most pár bejegyzést majd ő ir meg, ahogy ráér.

Amúgy is, kezdődik a vegetáriánus fesztivál, remélem jobban talál ételt is magának. Tegnap papaya salátát evett-de átadta nekem egy részét, hihetetlen csipős volt –  nem is értem, gyümölcs salátát miért kell csilivel adni…

Először csak a házfalakon estefelé csodáltuk őket, majd a szobánkba érkezett egy kisebb példány egy napra – most meg egy ici-pici gekkó az erkélyen lemászott a magasból, de körbe csempe van és nem tud visszamászni. Kap vizet, kispriccelünk elé kicsit és eszi a hangyákat, melyből sok van, már 4. napja él az erkélyen.

Még kicsit nátha félés vagyok, azóta még két thai masszázson voltam, és már más meridiánokon dolgoznak, az isiász ideg rendbe jött máris.

Ismét hétvége, úgy lefáradtunk, nem mentünk el a szigetre, itthon pihengettünk, egy thai masszázsra mentünk és vacsorázni – nekem sikerült vörös currys tenger gyümölcseis ételt kérnem – megettem életem első fött kispolipját is, és nagyon finom ananász üditőt is ittam. Ez a vörös curry annyira csipős volt, hogy a szervezetem alig másfél óra mulva már kifelé küldte. Meghajtott. Napsi szerint nagyon csipős volt, megkóstolt egy felatot ő is. Az étteremben ez volt a közepesen csipős.

Találtam olyan 7 eleven boltot, ahol sok vegetariánus étel van , tele van vele egy hütő. És vega éttermet is találtam. Szegény Napsinak nem könnyá itt ételt találnia, bár a piacon is volt több is. De 10-12 féle étel nem egy nagy választék.

Ettem végre finom halat, ami ráadásul rizzsel volt töltve, és bár sok szálkája volt, fnom volt, rántva volt, illetve panirozva.

Haladok a thai nyelvvel is, már kisebb mondatokat állitunk össze.

És péntekenként én de. tanulok Pattayán, majd du. Napsival visszatérek, és mig ő tanul, én felderitek. Megtaláltam negyed órányi sétára a tengert, az egyik indián törzs tulajdonában lévú HARD ROCK CAFE itteni részlegét, és a motorcsónak kölcsönzőt… ha majd jobban állunk, felelevenitem a Horvátországban tanult motorcsónak vezetési ismereteimet.

Ami érdekes, a tengerpart olcsóbb, legalábbis 20 bantért vettem 6 féle gyümölcsből kóstolót, mely kettónknek elég volt ma reggelire és egy nagy kókuszdió csak 30 baht volt, hűtve, amit megvettem Napsinak mig tanult.

És eddig messze ez volt a legfinomabb!

Én ettem ujra Duriant, nekem bejön, számomra a numero 1 gyümölcs eddig.

Sajnos elromlott a mosdó alatti cső, amit már nekünk kell megjavittatni – valójában ragasztószalaggal volt összetákolva, csak nem néztem meg – ma kezdett folyni. Jövő héten vár rám kis szerelés hát.

Kedden felderitem a szigetet, ahova ma nem mentünk el. És majd irok róla, mit találtam.

Hát, a thai masszázs felszinre hozott dolgokat – azóta mélyen köhögök, a tüdömön a tisztulás sora. Emellett ők is megtalálták a motorbaleset nyomát, az isiász terület a talpamon minden thai masszázs után fájdamas pár napon át. Napsi sokat kezelt tegnap este, és chilis ételekkel, ezres C vitaminnal és mézzel erősitem az immunrendszerem.

Mindkettőnkön megjelentek piros kiütések, a bőrünkön át is sok méreganyag távozik, gondolom elsősorban a tartósitószerek, amiknek a bevitele végre leállt – itt száritással, hűtéssel és chilivel tartósitanak. Először fura látni a sok nyers halat, húst a piacon, hogy nem romlanak meg, mert frissen sütik előtted meg – a titok a chili paprika, mely elpusztitja a baktériumokat, azaz itt nincs büdös hús – maximum kevés chili, de olyat még nem láttam.

Megtudtam, csak a XVII. századtól van itt a chili, de hamar elterjedt.

Ma délelőtt levelezést intéztem, biztositást – figyelem, itt éves 90 000 ft.-ért lesz kórházi és ambuláns biztositásom magánbiztositónál – a magyarnál sokkal jobb ellátással.

A gyógyszertárban itt nincs receptre gyógyszer – mond meg, mid fáj, mire kell, azt is ha természetes szert szeretnél – és azt kapod. Te vásárolod meg, nem orvos irja fel receptre.

Kora du aludtam egy jót, azután japán tanulás következett és következik. Legutóbbi két éjjel zuhogott az eső, kinyitottam az ablakot és hagytam rám esni, nagyon jó volt!

Tudom, hogy  az időjárás, az ételek megszabaditanak a tüdömben felgyülemlett folyadéktól, átadom magam a folyamatnak. A thai masszázs meg nagyon jót tett a nyakizmaimnak is, az ülöidegem trhelése is csökken. Itt szépen helyre jövünk, otthon rengeteg a tartósitószer – most kimennek belőlünk és ennek nagyon örülök. Ezen mások is átestek, akik ide jöttek.

Holnap thai masszázst is tervezünk megint, hadd menjen a tisztulási folyamat, megvettem 2 000 bahtért egy DVD mini lejátszót, ami a japán nyelvtanulásom segiti, Napsinak keresünk még a nyakát a légkonditól védő sálat, lehet lemegyünk a tengerhez. És mivel piac van minden hétfőn, szerdán s csütörtökön, holnap ott veszünk vacsorának valót.

Az emésztésem már kiváló, a kiválasztás is, keringés, idegrendszer, légzőrendszer és az ülöideg, amin még dolgozni kell, javuljon.

Rajta vagyunk!

Bővités: Fogyunk is rendesen, megy le a hasamról a zsir, sőt a tokámról is, amitől otthon nem tudtam megszabadulni – a nadrág lötyög rajtam, örülk is neki! Az az érzésem, jön egy fogyás, azután épül másmilyen és kevesebb tartalék zsirréteg majd, más összetevőkkel.