Szerző: jagyu

Pár napja nem esik az eső, sőt a hőmérséklet néha már 17 óra felé is kedvező. Előtte nagy esőzések voltak, melyek fél-egy órán át tartottak, igazi felhőszakadások, s jó is volt mert lehűlést hozott.

Be kellett mennem hétfőn a nyelviskolába, mert az immigration embere fotókat készített a hallgatókról, az a nap, a beutazás s pár üdítő 3 napi spórolós nap költsége volt. Szerencsére korábban rendszeresen tettünk el pénzt egy perselybe, amit most felbontottunk, s így kompenzálva a veszteség.

Megjött a biztosítótól a biztosìtási kártyánk, ismét egy évre rendben van.

És talán emlékeztek első találkozásomra egy csipős zöld csilis mártásfélével, azóta tűnődtem melyik lehet a macskakaka nevű csili. Mint kiderült, egy kedvenc ételemhez már rég azt eszem…  Hurkaféleség itt, utcai árus adja, s a múltkor nem 2 kis zöld csilit adott, hanem 6-ot, én meg lelkiismeretesen mindet megettem. Ugye ez az, ami később hat… Nos, utána ébren töltöttem az éjszakát, és másnap semmit nem kívántam enni… Most már tudom, melyik az a chili paprika!

A takarékoskodás megy, fedezem fel a thai dobozos leveseket, már négy féle is van, amiket kedvelek, egyik egy sajtleves. Kettő rákkrémleves, a negyediket nem tudom, mi, de jó.

Thai nyelvvel most lasabban haladok, a japán nyelven a hangsúly jelenleg – még jó ideig, de a thai gyakorlást sem hagytam abba.

Hamarosan itt van hát a nekünk nagyon jó idő, a thai meleg, száraz időszak, márciusig tart majd… Utána a thai forró száraz jön, a legkeményebb, majd ismét az esős évszak, a forró nedves…

Most először vettem mandarint, egy kg 35 baht volt, és mézédesek…

Kipróbáltunk egy 299 bahtos üveg bort, szintén Peter Vellától, vöröset. A smothy redet már megkóstoltuk korábban, most a Rich került sorra, és nagyon finom, jelentem! Talán a fehéret is megkóstoljuk majd tőle jövő hónapban, s ha az is jó, akkor borban se lesz hiányérzetünk!

Most még többféle gyümölcs kapható, néha még finom mangó is akad a piacon. Vagy sárkánygyümölcs.

Hát, nagyon mást nem tudok írni… Most így telnek a napok, de jövő héten ismét Loy Kratong ünnepség, ott a helyünk a parkban majd… beszámolok róla!

 

 

 

 

 

Nos, visszatértünk kis városunkba, takarékoskodunk. Megnéztük az Aeon plazát, van sok minden, de igazából étel nekünk való (piacféle) nincs, teákat, üdítőket, csokikat, dobozos instant leveseket érdemes itt venni. De van külön japán nyelvű könyvesbolt, ami egyben az Aeon tisztítószer háztartási üzlete is. Az emeleten van olasz pizzázó, de a takarékoskodás miatt várnia kell, hogy felderìtsük. Állítólag olasz a szakács valóban.

Most reggelire ismét instant leveseket eszem, kávét elhagytam, az jelentős spórolás, eszem reggel még banánt s egy főtt főételt. Amúgyis magamra szedtem a pihenés alatt pár kilót. Most nem tudunk menni e hónapban a kis szigetre se, de nem baj, decemberben már mehetünk, s ha jól takarékoskodunk, karácsonykor megint elutazhatunk valahová. Addig thai masszázsra se megyünk. De csak a november ennyire szigorú, december kicsit lazább lesz remélhetőleg…

Az esős évszak a vége felé jár, akárcsak tavaly, most is nagy esőkkel búcsúzik. Továbbra is jároka  piacra, mert ott vannak a finom ételek főleg. A Robinsonban nyitott egy új kis étkezde, s sok a vendégük, finoman főznek.

A piacon csütörtökönként veszek egy Kebabot, csirkést, hetente egyszer eszek rízslevest is, szomtámot is. És persze a pad thait is szeretjük továbbra is. Most nem megyünk el sörözni se, meg nem is nagypn veszünk itthonra se sört.

Most volt ugyanis mindkettőnknek az éves biztosítás befizetés… S az bizony 30 000 baht…

Azt hiszem, Napsinak most sokkal nehezebb… van egy nagyon rossz osztálya, néhány idegesítő kollégája, új főnököt is kap, s ráadásul az ígért fizetésemelést se kapja meg, se más juttatásokat, noha ugyanazt s ugyanannyi munkát végez, mint a nem ügynökségen át alkalmazott tanárok. S az igazságtalanság nem esik jól. Ráadásul, három hónapon át egy szombaton is dolgoznia kell, felvételiztetni fog… most szombaton először.

Meleg van még nagyon, dél és három óra között megy a légkondi, mert 30 fokban lenni egész nap nem túl jó…

Főleg a japán írásjegyeket és szóösszetételeket tanulom… Eszperantóból már hanganyagokat hallgatok.

A hölgytől, akitől a szomtámot is szoktam venni, most más ételt is kértem, s finom volt, igaz drágább.  Amennyire lehet, maradok a 30 bahtos ételeknél januárig.

Egy nap 100 bahtból kijön átlagban, ebben benne van egy tábla étcsoki a tanuláshoz hetente, naponta egy itteni üdìtő-tea, 2-3 kis banán, az instant leves, és egy főétel.

Szóval, sok újság mostanában nem lesz, gondolom. Ha mégis, jelentkezem…

10. nap: Korán kelés, a strandra megyünk, oda érkezik a speed boat, a motorcsónak értünk. Ahová igyekszünk, Koh Rok szigete, amit most, e napon lehet először látogatni, mert idáig a nemzeti park e része túristák előtt zárva volt. Hamar odaérkezünk, s egy szikla mellett az első snortozás kezdődhet. Hihetetlen gyönyörű halak, élővilág. Tisztán látom a tengeri uborkákat, ismerős darázshalacskák, s néhány csodaszép, fekete-piros, kék-citromsárga sötétkékfejü hal hamar észrevehető. Kicsit odébb gyerekkorom akváriuma… a kis tengeri halak, és a korallok csodálatos világa… némelyiket szinte súroljuk ahogy úszunk felette. Sajnálom, nem lehet írásban visszaadni a sok csodát, amit látunk. Egyik vezetőnk kiabál, Muréna! Aki akarja, odamehet megnézni, kihagyom. Gyönyörködöm a sok csodás halban, korall virágban. Sajnos hamar vége, s megyünk ebédelni. A szigeten csodás finomságok várnak, s hamar látjuk a sziget híres varánuszát, ott sétál a parton nem messze tőlünk egy közepes méretű. Ebéd után strandolunk, én nézegetem a tenger alatti világot, Napsi megkérdi vannak-e medúzák, nevet a vezető, itt nincsenek. Valóban nincsenek. Napsi lencsevégre kapja a termetes hüllőt, egy mókust, stb. Van fotótéma bőven. Azután jön a nap második merülése, erős sodrású áramlatnál, szintén csodás élővilág. Majd menni kell a hajóra, vége a búvárkodásnak. Beszálláskor Napsi búvárszemüvege kiesik a kezemből s gyorsan lesüllyed. A hajó motort kezelő embere fejest ugrik érte, de nem találja, kap egy búvárszemüveget, lemerül sok m-re, s felhozza! Hálás köszönet érte. Finom gyümölcsöket is kapunk a hajón, dinnyét s ananászt. Hazamegyünk, még strandolunk, a szokásos kagylógyűjtés, s vacsora. Helyi specialitást eszek, vörös sügért grillezve, sült rízzsel. Nagyon finom. Napsi iszik egy koktélt, én egy hideg sört, Napsi vega ételt eszik természetesen. Azután felbandukolás a szállásra, s alvás…

11. nap: Sokáig alszunk, majd snortozunk a strandon, úszunk.. majd Vega Burgert eszik Nóri, én gyömbéres csirkét. Utána pihenünk, majd ismét úszas, strandolás, s nagyon szép csigákat találunk. Az egyik különösen szép, de van lakója, egy hatalmas remeterák, fotó készül róla, s utána mehet dolgára. Vacsorára pad-thait kívánunk meg, én csirkével eszem. Utána nutellás, illletve banános-csokis palacsintákkal lepjük meg magunkat. Azután egy sört megiszunk a teraszon, majd Napsi felvág egy görögdinnyét, amit megvettünk. Ez ugye első hallásra nem nagy ügy. De körömvágó kisollóval, amiről videó is készül! Még visszamegyünk vásárolni kv-kat, látunk egy kismajmot robogón ülni a gazdája előtt, majd megesszük a dinnyét. Kávékat s ivóvizet vettünk a boltban.

12. Nap: Az old townba megyünk 10.00 órától, van egy kézmüves ezüstműves, hallottuk ügyes, hozzá igyekszünk. Taxival megyünk, 800 bahtról 600-ra sikerül lealkudni. Sajnos zárva találjuk, még nincs szezon… Ha már itt vagyunk, bemegyünk a településre, eszünk, csilis pasztás kókuszlevest… Nem rossz. Körbenézünk de nincs sok látnivaló, másik helyen Kv-t kívánok, de amerikai kv lesz belőle, a felét meg is hagyom, ugyanitt Napsi megitta élete legsavanyúbb mangó smoothie-át. Visszafelé a taxi az emelkedőn hegymenetbe majdnem árokba esik velünk, ez a taxi ugyanis helyi, ősrégi kismotorkerékpár hajtja, oldalára szerelt kiskocsival, amiből most kiszállunk, s a hegymenetet gyalog tesszük meg, a taxi a csúcson megvár. Esni kezd. Vacsorára massamán csirkét eszem, Napsi Tom Jum levest vegán persze.

13. nap: Alszunk sokáig, majd strand, csigagyűjtés és egy nagyon szépet ad a tenger búcsúzóúl. S sajnos ismét hatalmas szmog érkezik, délután már nem is megyünk strandolni, csak vacsorázni.Ebédre Zöld curryt eszem, Napsi vega szendvicset. Vacsorára thai gyógynövényes csirkét kérek. Véget ért az Andamán tengeri első üdülésünk.

14. nap: Korán kelés, szállás átadása, elköszönés. Minibusz jön értünk, fel a szállásra, majd még sok embert felveszünk. Van egy hàromgyerekes család, ahol a gyermekek igen zajosak, persze nem thai gyerekek. Anyuka látványosan nem foglalkozik velük, apuka néha próbál, de nem az igazi, s egész a reptérig így ment, órákon át… Még jó, más gépre szálltunk. Ja, kifelejtettem, Napsi egyik, tegnap este érkezett kolléganőjével reggelizett nagyon korán. Óriási már a szmog sajnos. 3.5 óra alatt kiérünk a reptérre, ott egy szendvicset megeszek s iszom egy kv-t mert nagyon éhes lettem. A repülő 10 perc késéssel indul, ami csoda, mert a szmog miatt késett gépre volt előtte ugyanott felszálás, de varázslatos gyorsan megoldották, s utána már mi is szállhattunk be. Másfél óra repülés után landolunk Suvarnabhumi repterén, majd Shuttle Bus, utána minibusz, s már itthon is vagyunk! Vacsorát veszek a piacon, kirámolunk és alszunk egy nagyot! Jó volt az Andamán tengernél, de most jó itthon. És mint korábban írtam, az áruház már nyitva! Persze már felderítetük, de arról majd később…

7. nap: Korán kelünk, 8.00 órára megjön a sontao (utasszálító teherautó) értünk s megyünk is az old town nevű helyre, onnan visz a hosszú csónak, ami persze motoros. 2 magyar is van a hajón még rajtunk kívül. Az első merülöhely, mert snortozni mentünk, egy sziklafal mellett van, nem sok halat látunk, de nagyokat és szépeket. Kedvencem egy kék hal lett. Én ismét kinlódok a felszereléssel, Napsinak már van saját, de neki amit osztottak a hajón tavaly, az is bevált. Nekem orromba jön a  tengervíz néha, de már jobban megy, mint tavaly. Utána kitettünk két angolt egy kis szigeten, mert ők ott akarták tölteni a napot. Itt megebédelünk, 4 féle feltétet lehet venni a rízshez, van repeta is sokszor, s vegetáriánus az egyik feltét, Napsi is ehet hát. Ebéd után jön a 2. merülöhely, szép halak, de csípéseket érzek. Döbbenten látom, sok kisebb, pár centis fehér, csápos medúza van körülöttünk, irány a hajó, de még beszedünk csípéseket. Kimászunk a hajóra, van aki mikor meglátta a medúzákat, ki se szállt belőle. Hamarosan a szívemnél fájdalmat érzek, és furcsa a mellkasom közepe is, nehezebben lélegzem, így én kihagyom, amiért főleg jöttünk: a smaragd öblöt, ami egy belső, rejtett öböl Koh Mok szigetén. Napsi bemegy a többiekkel, de sajnos hatalmas eső jön, én a hajósoknak segítek lekötni a ponyvát, mert már kezdek jobban lenni. Sajnos, Napsi se sokat láthatott a szép öbölből az eső s a rengeteg csoport miatt, de így is csillogó szemekkel érkezik vissza. Ide még vissza kell térnünk! Visszajönnek, indulunk tovább. Visszamegyünk a két angolért, s az eső miattt nem maradunk, megyünk haza. Mi a sontaóval a strandra kérjük a fuvart, ott még úszunk, kagylót gyűjtünk, majd Napsi Tom Jum levest eszik, én meg sült rízst. Napsi élete legcsípősebb levesét ette meg, a pincér szólt, egyen rá kis sót, és az sokat segített neki, hamar el is múlt a fájdalmas része. Közben a nyelvsuli reggel üzenetet küldött, azonnal menjek be mert ott az immigration hivatal s törlik a vízumom ha nem leszek bent órán. Napsi szomorú lett, de én mondtam neki, valószínű csak azt akarják, 2 000 helyett 5 000 bahtot fizessek, s úgy is azt akarom, írja meg nekik angolul. Ez hatott, de biztos ami biztos Napsi telefonon angolul beszél még velük s minden rendben van, érezzem jól magam, majd ha visszaértünk, menjünk be a suliba. Már szó sincs vízumtörlésről. Nem lepett meg.

A medúza csípésekről itt: Napsinak hamar kijöttek a legjobban csalánkiütéshez hasonlító kiütések, nekem a szívem szúrt napokig. És már este sokat vakaróztam, a 3. napra jöttek ki nekem, de bár sok csípést kaptam, nekem csak 2 helyen. Napsinak sok helyen kijött, már ezen a napon, de neki nem volt más baja. Utánaolvastam, e kis fehér medúza csípése „ártalmatlannak” számít, kivéve az erre a méregre érzékenyeknél, mint én is vagyok. Nálunk idegrendszeri, légzési problemák, és a szívizom-elhalást okozhatja, így végül néha infarktust is és halált. A méreg hetekig hathat a szervezetben. Hát szép! Most már tudom, medúzákat kerülnöm kell messzire. Ha lehet. Hát igen, az Andamán tenger gyönyörű, de esős évszakban veszélyesebb. Nem véletlen, hogy van szezon idő, ez a medúzák ideje. A búváriskolában mondták, igen, itt tovább szoktak időzni, azután egyszer csak eltűnnek.

Mindenesetre, nagyot alszunk.

8. nap: Szúr a szívem, fekszem, alszom, gyenge vagyok. Napsi hoz nekem enni, finomat, de nincs étvágyam. Majd 16.00 után, mikor ő már vacsoráért ment, meg tudtam enni részletekben a pad thait amit hozott, erőre is kapok. A vacsorához már fel is tudok kelni, Napsi a teraszon olvasgatott, illetve bevásárolt, enni hozott nekem, ma igy telt a nap. Ő vega burgert evett és sült rízst. Nekem ananászos csirkét hozott, finom volt. Igaz, kesudióst akart 2x is, két helyről hozni, de egyiken se adták kesúval. Nem baj. Igazi alvós, pihenős nap lett hát a mai.

9. nap: Már fel tudok kelni, s mivel a Snortozással problemáim vannak, egy búvárboltban Napsival veszünk nekem egy profibb snort felszerelést. Ami rámegy jól az arcomra. Pipa és szemüveg próbák. Ellátnak hasznos tanácsokkal is, s a szálláson fogkrémmel tisztítom, dörzsölöm hogy egy réteg lejöjjön, ami nem kell már. De előbb ebédelünk, rízslevest én, Napsi mily meglepő, vega burgert!  Miután tisztogattuk a szálláson a búvárszemüveget s megvártuk míg a tűző nap elmúlik, visszamentünk a strandra s kipróbáltam a snort felszerelést – és egy gyönyörü nagy rákot láttam sürgölődni a strandon pár méterre a partól, mélyebb, nyakig érő vízben. Legalább 20 cm volt, és elől 2 nagy hosszúkás ollója, nagyon ügyködött valamit a homokban, sokáig csodáltam. Majd csatlakoztam Napsihoz, nagyon szép csigákat találtunk. Utána ő is kipróbálta a snort cuccott, bejött neki is. Vacsira utána a parton Napsi Tom Jum levest evett ismét, én meg megkóstoltam a Tangan curryt, ami a vörös curry egy változata. Jó csípős volt. Azután fel a szállásra s alvás…

Holnap folytatom!

4. nap: Itt jóval nagyobbak a pillangók, mint otthon. A 4. napon csodaszép pillangó repült a terasz mellett álló növényhez, s rátapadt szinte. Sikerült Napsinak szép fotókat készítenie róla. Később még két pillangó csatlakozott hozzá, s egész nap szinte e növény leveleit ették, mintha narkotikum lett volna számukra, mert egész közel engedtek minket, sok fotó készülhetett róluk az utolsó napokban már. A tulajdonosok reggel készítettek betonjárdát a ház mellé, a bejárathoz. S levágták a bungalow előtt búrjánzó bokrokat, jobb lett a kilátás a tengerre. Egyedül vagyunk vendégek a 4 bungalow-ban, s épül még 4. A szezon itt október 15 után kezdődik, az előszezon. Mi még a holt szezonban jöttünk. Lemegyünk a strandra, közben Napsi vesz nekem egy szép világoskék sapkát. A strandon sokat mászkálunk, s eljutunk egy sziklás részig, ahol nagy örömömre rengeteg rákot láthatunk, ahogy a hullámok ellen védekeznek, kapaszkodnak a sziklákon, szép nagy példányok is vannak köztük. Utána ebédre Napsi zöldseglevest s Tócsní féle krumplis ételt ebédel a strand étermében, én sárga tésztás levest. Napsi eszik egy kókuszos sütit is, de sajnos nem olyan finom. Eszünk palacsintát, az finomabb. És találunk egy olyan éttermet, ahol minden ételt elkészítenek hús nélkül is, ezután főleg oda járunk enni. Vacsorára Napsi így zöld curryt ehetett, gazdagon, sok zöldséggel, én meg Tom Jum csirkét sült rízzsel ettem. Itt a kávét helyinek számító, Krabiban termelt kávéból fözték. Olasz kávégépük van, ami az étlapon lévö tájékoztatás szerint a DRÁGÁM nevet kapta. Gondolom nem volt olcsó. Itt lehet ülni evés közben függőágyban vagy akár babzsákokon is. Hol ezt, hol azt próbáltuk ki felváltva innentől kezdve. A tenger színe már szebb, a levegő minősége tökéletes. Alszunk, úszunk, kagylókat, csigákat gyűjtünk.

5. nap: Kávézással indul a nap, úszunk sokat, fürdőzünk, itt nem annyira sós a tenger. A homok még mindig szürkés, a tenger tisztítja magát, de a hullámok már mutatják, az Andamán tenger nagyon szép lehet… Napsi vega pad thait ebébel, én tom jum kungot, Bruscettát előételnek előtte. Azután ismét fürdőzünk, s sikerül néhány nagyobb rákot fognom. Persze fotózás után elengedjük őket. A rákok nagyon kiváncsiak, figyelik az embereket. Ja, majdnem elfelejtettem,a  vega étteremben az étlapon azt is leirják, mit jelent egy egy thai ételcsoport neve, illletve hogy itt a macskáknak valóban ilyen rövid farka van, genetikai okokból lehet így, mert erős a beltenyészet a szigeten. Vacsorára vörös curryt eszem csirkével, Napsi a nap ajánlatát, a grillezett sajtot. Azután pihenés, alvás, még mindig fáradtak vagyunk.

6. nap: Sikerül korán kelni, strandolunk, lefotózzuk a sziklás részen a rákokat, nekünk ez nagyszerű program. Úszunk, valami megint megcsíp a vízben, fogalmam nincs mi, valami hoszúkás pár centis lényeket látok csak, pálcikaszerűek. Napozunk is, kezd színünk lenni, sokat kell magunk kenni naptejjel mert nagyon erős ilyenkor a nap itt. Napsi vega tom jum levest eszik ebédre, én fokhagymás-borsos garnélát eszem rízzsel. Egy étel itt kb. 110-130 baht + 20 baht a rízs. Víz szintén 20 baht, 8 dl. Kipróbáljuk a kávékölteményeiket, azok finomak. Kis nyári zápor érkezik, majd hatalmas zuhogó eső. Amíg várnunk kell az eső miatt, fotóparbajt vívunk, ki hogy tudja a másikat lesből fotózni. Napsi nyer. Később alszunk nagyot, majd megint strandolás, vacsira meg Napsi vega burgert kér, ez nagy kedvence innentől kezdve, én kérek most grillezett sajtot amit megosztok Napsival, és csirkés rizslevest – az akkora adag, hogy nem is tudom a sajt után mindet megenni. Ideje egy kirándulásnak is, hisz lassan egy hete vagyunk itt, félidő eltelik. Egy utazási irodával Napsi megbeszéli a részleteket, holnap különleges kaland vár majd ránk – nem is gondoltuk még, mennyire az lesz! Hogy hova mentünk, mit láttunk, stb, arról holnap szamolok be.