Az úticél – Bevásárlás illetve bőrgyógyász. Megsérült egy szemölcs az arcomon többször is, borotválkozás közben, meg napszemüvegnél is útban volt. Mivel nagyra nőtt, ideje volt eltávolitani. Napsi leszervezett időpontot s egy görög származású orvossal aki USA-ban a Johns Hopkins-on végzett, ő lett a kiválaszott, aki az arcomhoz érhet majd.
A busz út hosszabb lett mint terveztük, ugyanis átvertek a megállóban. A nagy, kényelmes busszal szerettünk volna menni, de egy hölgy a megállóban azt állitotta, azok ma késnek, igy beültünk egy kisbuszba – majd hamarosan 2 nagy busz elhagyott minket. A hölgy utazás szervező volt. Ilyen van Thaiföldön is, a különbség az, ott nem vertek át minket soha. És itt se fognak többé.
Vannak utépitések is, igy lassabban haladtunk. Előre megbeszéltük, most veszünk majd metrobérletet, fogunk panamai metróval utazni, már a reptérre is van járat…
A Metro jegy illetve kártya (érvényes sok helyi s néhány távolsági buszra is) vásárlása hosszabb folyamat volt. Először automatához mentünk, de ugy tűnt, ott nem lehet venni. Elmentünk hát egy bodéhoz, ahol ült egy hölgy aki látványosan nem akart velünk foglalkozni. Majd végre elárulta, rossz automatához mentünk. Megpróbáltunk vásárolni, de kiderült hogy maximum 5 dolláros bankjegyet fogad el. Vissza kellett mennünk a hölgyhöz, mert ő váltja a pénzt. Ezután megint elmentünk kártyát venni, Napsi el is kezdte a folyamatot, s mikor befizette a pénzt, ki akarta venni a kártyát, de egy panamai hölgy oh no kiáltással ott termett, s átvette az irányitást. Kiderült, ujra kell pénzt befizetni hogy feltöltsük, még csak a kártyát vettük meg. Az automata nehezen akarta a bankjegyeket elfogadni, a hölgy türelmesen simitgatta őket, ujra s ujra betette az automatába a bankjegyeket s végül sikerült a folyamat, hurrá! Majd az én leendő kártyámmal is végigvitte a folyamatot. Köszönjük ezúttal is!
Sokszor tudtunk kedvenc vega éttermünkben enni, a makitekercsek nekem nagy kedvenceim náluk, sok más mellett.
Ázsiai boltba csak egy közelebbibe mentünk el, ott is tudtunk vásárolni sok mindent – sajnos chili paprikát nem, azt majd legközelebb.
Metroval mentünk a szállásunkig, a szokásos helyen volt, most másik szobát kaptunk. Jó itt, csendes s ismerős a környék. Sajnos a Hahota papagájokat most nem hallottuk, hiányoztak.
A bőrgyógyásznál alapos vizsgálaton estem át, felajánlotta majd leszedi a bőrkinövéseimet is, egyszerre mind. Majd felfeküdtem az asztalra s nagyon ügyesen, fájdalommentesen eltávolitotta a nagy szemölcsömet, ellátott utókezelési ismeretekkel minket. Nagyon szimpatikus ember volt.
Egyik délután kimentem hogy beszerezzek egy védőtokot a mobilomra, a kis kinaira – már rég kerestem, de sehol nem volt. Most elmentem oda ahol a telefont vettük még 2021.-ben, jó kis telo, lassan három éve szolgálgat. De nekik se volt… Vettem vacsit s fagyit Napsinak, s már hazafelé tartottam mikor egy kinai boltba még megpróbáltam… s csoda történt. Megnézte a telefonom tipusát a kinai hölgy, bólintott majd hozott 4 különböző szinű tökéletes tokot a mobilhoz mintha mi sem lenne természetesebb! Kiválasztottam egy élénk piros szint, igy már meg fogom találni a telefont a fekete szöveteken is.
Most nem söröztünk, nem nagyon mászkáltunk – pihentünk mert ránk fért.
Aztán hazajöttünk nagy busszal, kényelmesen!