Először is, szolgálati közlemény! Utolértük magunkat a bejegyzésekkel, most akkor 1-2 hetente lesz új bejegyzés, ha történik valami érdekes, vagy naplószerűen mint eddig… Szolg. köz. vége!
Ennyi év után először van honvágyam…
Persze nem orbanisztán iránt – az cseppet sem hiányzik. Thaiföld, főleg Sriracha hiányzik… pedig Srirachán nem volt jó tengerpart, sokszor nem tudtunk aludni, volt nagy hőség, ott nem volt se kert, se terasz – és mégis… A thai emberek kedvessége, odafigyelése, szeretete, a Srirachai piac a sokféle kész étellel, a kedves Brownie árussal, a finom nagy rántott halak, a rákgolyók, a Tom Jam Kung a távolabb lévő hölgynél, a Szomtám a szomszéd hölgynél, az ottani Phad Thai ételek, édes gyümölcsök s rengeteg kikapcsolódási lehetőség… a japán, olasz, thai ételek helyben, a kényelmes áruház a közelben ahol akár szusit is ehettünk, a japán negyed… s persze a Koh sichangi hétvégék…
Valószinű főleg a thai emberek kedvessége hiányzik.
Nyilván mert itt még rohanás volt mindig, április óta csak ügyintézések – mig Srirachán a hétvégék szabadok voltak. Most még hétvégeken is azon dolgozunk, utolérjük magunkat. Igaz, ez most hosszabb távra szól, s nyilván ha már pihenhetünk, más lesz itt is.
Például itt fogunk tudni grillezni a teraszon, már nagyon várom mikor zöldségeket, husiikat s halakat fogok grillezni a teraszon lévő gázgrillel…
Sajnos nagyon nagy a zaj a benzinkút mellett, nem kapcsolják le a motort még tankolás közben sem, rendszeresen nagy csörömpöléssel s zörgéssel érkeznek a gázpalackok, előttünk az egyetlen főút s igen hangos törött kipufogójú quadok repesztenek fel s le, valamint borzasztó zajos teherautók is… De hát aláirtunk egy évet, bár a zaj miatt felmondhatjuk, de nem sok jó lakást találni errefelé. Viszont lesz rengeteg idő a következő szállást majd kiválasztani.
Valószinű az is belejátszik a honvágyba, a panamai konyha, bár nem rossz, de nem egy nagy szám.
Az „itteni” konyhát magunknak kell kitalálnunk… lencse, babfőzelék nem véletlenül fontos köret itt, azt biztos fogunk mi is késziteni, és persze a tortillalapok töltve burritosként reggel is, este is csodás ételek, meg a mexikói chili… De Napsi pár napja készitett vadasmártást, s az nagyon bejött, főtt krumplival… Lehet itt leveseket, főzelékeket is enni akár… majd megteremtjük a „mi konyhánkat” itt.
Emberekkel még nem alakult ki nagyon kapcsolat, de itt is mindenki barátságos, de felületesebben mint a thai vagy japán vagy indonéz emberek esetében egyenlőre…
Eszünkbe jutnak a Krabis és Koh Lantán töltött idők is…
De hátha végre tudunk pihenni is… Jó lenne már nagyon.
A konyhánk végre lassan ismét teljesen felszerelt lesz – megrendeltünk egy Air Fryer-t és vettünk egy rizsfőzőt is – hamarosan kényelmesebben s gyorsabban megy majd az ételkészités… Szükség lesz rá, amikor már mindketten dolgozunk, addig begyakoroljuk.. Az a terv, rendszeresen főzünk majd rizst, itteni módra elkeverjük esetleg kis kókusszal, mazsolával is akár… valamint bab vagy lencsefőzeléket, amit itt köretként fogyasztanak s kétféle salátát is – mondjuk káposzta, paradicsom illetve uborka salátát, s ezek mind a köretek… sült vagy egészben főtt patacon is lehet még … s mellé már csak a főfogás kell mindig, de ennyi köret is már akár egy teljes étel.
Rendelünk egy csapot is az amazonról, a Sawyer szürő néha még is lefröcsköli a falat, igy veszünk csapot – de a helyiek nagyon vastagok a szűrőhöz. Igy rendelni kell azt is.
Aztán már egész komfortosak leszünk. Akkor már ot lehet a szűrés idejére hagyni a szűrőt, most folyamatosan tartani kell, negyed órán át 2 naponta. De már legalább nem fél órát, mint az elején.
S elkezdtünk pihenni is, bár időjárásfüggő – van hogy napokig sehova se tudunk menni, de volt azért már egy 2x pár órás kirándulásunk, s hamarosan megyünk egy egésznaposra is!!!
Szóval a kalandok végre folytatódnak!!!