Kora reggel keltünk, ki-ubereztünk a belföldi reptérre, ahol kis kávézás s reggelizés s csomagfeladás után egy Fokker gép várt ránk.
A csomagfeladás nem ment teljesen úgy mint szerettük volna… a kézitáskába többet pakolhattunk volna, azt nem ellenőrizték. A 3 bőröndünkön 1 kg túlsúly volt, abból nem csináltak ügyet, de sajnos az itt vásárolt új, nagy fazekat nem vihettük el – odaajándékoztuk a reptéri dolgozónak, nagyon kedves volt, de sehogy nem tudtuk megoldani. Ez legyen a legnagyobb gond.
50 perc repülés után megérkeztünk a Bocasi reptérre, az út csodás volt a tenger felett repülve… A Bocasi szigetek gyönyörűnek tűntek…
A leszállás után a csomagokat rendőrkutya vizsgálta át, majd felvehettük s 7 perc bőröndtologatás után a szállásunkra is értünk gyalog. Igen, a reptérről. Lepakoltunk s örömmel láttuk, ez a 20 nem-esnek mondott szoba nagyobbnak tűnik, legalább 2x akkora mint az a Panama Cityben volt rókalyuk… Közepes méretű hűtő van, ez jó. Gáztűzhely 4 égőfejjel. Kényelmes nagy mosogató, étkező asztal fából 2 székkel, franciaágy, a hűtő alatt kisszekrény, a bejáratnál 2 óriási fiókkal rendelkező fésülködő asztal, s az ágy mellett éjjeli szekrény. Külön kis helység a mosdó – tusoló-wc, s még légkondi is van! 500 USD volt a dija, de ha kp-ben fizetünk akkor 390… Kp-ben fizettünk hát. És…. benne van a rezsi az árban! Kivéve az ivóviz, az itt a szűk keresztmetszet… Egyből elmegyünk ebédelni, egy nagyszerű s olcsó helyre, ahol 6-8 usd egy étel. Én itt hamburgert eszem, Napsi humusz tálat,
s iszunk egy egy kis balboa sört, ami 1 USD! Nagyszerű ár.
Balboa egy konquistador volt, először sajnáltam hogy sörmárka lett belőle – de utánaolvasva életének, nem sajnálom.
Utána ivóvizért indulunk el, 20 literes ballonnal veszünk a közelben, a vállamon cipelem haza. (Anyám, miért szültél Herkulest?) S persze első napunkon sokszor megszólitottak, túrákat ajánlottak, de mondtuk most csak pihenni szeretnénk, köszönöm. Azután elmentünk vacsorázni is még. Egy szintén olcsó tengerparti helyre ültünk be, itt 2-2 kis sört megittunk s én egy hal-cevichet ettem, nagyon finom s izletes volt! Napsi egy fich and chipset kért, az is nagyon finom volt – főleg hogy az étterem saját szószát kaptuk hozzá, ami ananászos-chilis szósz, de milyen jó…
Vacsora után hazafelé megszólitott egy helyi idősebb helyi csöves, hogy ad nekünk 3 kókuszdiót egy dollárért, de nem kértük, erre mást próbált eladni s engem nagyon emlékeztetett a panamai manusra, aki ránk akart akaszkodni. Napsi mondogatta neki hogy no, gracias de csak nem akart elmaradni, mondta hogy éhes, de szomjas már nagyon nem volt s nem úgy nézett ki, ételre költene pénzt. Fórumokban figyelmzetettek, az ujakat igyekeznek egyesek levenni s aki ad nekik azt megjegyzik s nem hagyják utána békén… Mérges lett ránk, de aztán beletörődött hogy nem lettünk az eltartói. Azután aznap még 2x láttuk, de azután soha többé…
Ebéd s vacsora között megnéztünk pár minimarketet…. s elámultunk. Olasz borok, Spanyolok, Chileiek, belga sör, guinnes sörök, helyiek is persze… Olasz tészták, szószok, algalapok Szusihoz, Wasabi, Szójaszósz… Sokféle tortilla, wrap lap… mindenféle szószok…
Még kenyérféleség is akad, de amit vettünk, Napsi szerint szappanizű… én nem ettem, nem eszek szappant. S szószok… mindenféle… s SRIRACHA szósz!!! Egyből vettem belőle, imádom… Minimarketeknek hivják e boltokat, van amelyik 3 szintes s egy közepes Aldi, LIDL nagyságú áruházakról beszélünk, tele mindenfélével – élelmiszer, pipere, ruhák, snork felszerelések akár, cipők, kalapok, gyerek s női és férfi ruházat külön…műszaki , elektronikai eszközök, és háztartásiak persze, konyhafelszerelés és még barkácsboltok is…
Van Bocas Townban két kórház is, egy régi és egy új, vannak iskolák (légkondi nélküliek itt), van sok fogorvos is…
Kis földrajz a nyájas olvasó számára: Bocas Del Toro 8 nagy (némelyik ezekből 4 illetve 8 km2) szigetből s több száz parányiból áll, utóbbiak jó része olyan kicsi hogy csak 1-2 fa nő rajta… Colombus (itteni nevén Colon, róla kapta a fő sziget a nevét) 4. s egyben utolsó útján ért el idáig s lenyűgözte e szigetek szépsége.. Mi a fő szigeten vagyunk, amelyik a legnagyobb sziget, a neve Isla Colon… Ahogy Thaiföldön a Koh jelentette a nevek előtt hogy sziget, itt az isla utal erre. Panamai szárazföldről kb fél óra gyorshajóval e sziget elérése. Ez az egyetlen igazán belakott, aszfaltozott utakkal rendelkező sziget, de a belakást úgy kell érteni, csak egy kis része lakott, a többi nagyszerű s veszélyes esőerdő… még kajmánok is vannak! Mi repülővel jöttünk. A fő szigetek nevei: Isla Pastores, Isla Colon, Isla Bastimento, Isla Carenero (ez kicsi sziget de ez van legközelebb a fő szigethez) továbbá Isla Solarte, Isla Popa, Cayo Agua, Isla de San Cristobal.
S mindet meg fogjuk látogatni! De először ezt a fő szigetet fogjuk felderiteni…
Légkondi csak pár órára kellett, aztán nagyot aludtunk….