Egy hónap Panama Cityben

Az idő nagy része ügyintézéssel telt. Vásárolni még a Rey áruházban szoktunk, ez közelebb van a másiknál. Néha kávéztunk, egy kávé 1.5 – 2.95 USD általában. A capuccinók 3.5 USd-től kezdődtek.

Találtunk helyeket, ahol akár 4 USD-ért lehetett menüt enni, nem egyszer 12-13 USD-ért lakomát kaptunk… Gyorsétteremben. Olyan, mint a török büfék, sokféle étel van. Kiválasztom a fő ételt, s kapok hozzá vagy krumplipürét vagy főtt rizst, vagy valamilyen rizses köretet, utána választhatok bab vagy lencse főzelékfélét, amiből adnak egy nagy kanállal, s utána 5 féle salátából még egyet. Káposzta vagy brokkoli, paradicsomsaláta stb. Igen bőséges s finom étel volt. S hozzá még üditő, üveges vagy dobozos, vagy az üzletben készitett maracuja üditő vagy narancs vagy ananász… finomak voltak.

Összesen kétszer voltunk Casco Viejoban, eljutottunk az Embera indiánokhoz is. Lett volna még egy program, de túl korán kellett volna kelni, messzebb volt tőlünk. Fel is keltünk, de aztán nem indultunk fel, fáradtak voltunk.

Ettünk churrost is, ez valami mexikói étel lehet, nagyon finom volt csokiöntettel. Eljutottunk a hatalmas plázába is, a buszpályaudvarnál. Ott vásároltunk törülközőket, sör és bor nyitót, konzervnyitót, mert semmi ilyet nem hoztunk a súly határok miatt. S mérleget is, hogy le tudjuk mérni a bőröndöket… ugyanis barátomnál felejtettem a legutóbb e célra vásárolt halmérleget. De itt egy kis bőrönd mérleget vettünk, digitálist.

A két papagáj – ez az egyik:

minden kora reggel s naplemente előtt hahotázott az ablakunk alatt. Eljött az utolsó esténk s vártuk őket, de nem jöttek a szokott időben… Már beletörődtünk hogy nem tudunk tőlük elbúcsúzni, mikor elrepültek hahotázva az ablakunk előtt, s elsuhantak arra, amerre innen szoktak menni. Örültünk ennek is. S 5 perc múlva visszajöttek, elfoglalták szokott helyeiket s hosszú ideig hahotáztak s más hangokkal szórakoztattak, addig maradtak mig már csaknem teljesen besötétedett… jó volt hallani őket, megköszöntük a műsort nekik. Aztán tovább repültek.

Jártunk olyan részen is, ahol behivtak egy üzletbe mig az Ubert vártuk, mert azt mondták, itt kiszedik a mobilt a kezünkből… mellettünk volt több romos ház, amikben galerik laknak, s az már a veszélyesebb részhez tartozik. Ahogy mondták, ami rosszul néz ki Panama Cityben, az veszélyes hely is egyben, kerüljük el. Csak hát mi toronyiránt gyalogoltunk haza Casco Viejoból. De igy Ubert hivtunk s azzal mentünk hazáig, valószinű jól tettük.

Jó volt sétálni a part menti sétányon, de a városnak nincs olyan hangulata, mint Bangkoknak volt vagy Szingapúrnak vagy Penangnak, Georgetown-nak meg a közelébe sem ér.

De amiért jöttünk, teljesitettük – a letelepedés nehéz részén túl vagyunk, a többi már formaság…

Nem volt nehéz itthagyni Panama Cityt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük