A bejegyzés végén lesznek képek…videók is…. csak szólok… előre…
Először is, egy nagyon jó hír: Egy teljes havi villanyszámlát nem kellett befizetnünk, mivel csökkent a gáz, olaj ára a világpiacon s a thai áram olcsóbb lett. Mivel csak később számitották vissza a kw/h dijakat, igy egyrészt a legutóbbi számlát egyáltalán nem kellett befizetnünk, olyan 1 300 bahtot, másrészt a mostaniból is még kb. 300 bahtot le fognak vonni, ezt előre jelezték a havi számlán. Na, ez a valódi rezsicsökkentés! A Spórolós időszakban ez nagyon jókor jött! Persze továbbra is spórolunk terveinkhez, nem is keveset: Havonta 10 000 bahtot teszünk félre mostantól 9 hónapon át. Reméljük sikerül. Csak most már magasabb havi jövedelemből.
A Robival megint gondok lettek, egymás után 2x fordult elő, hogy a gyorsforgalmin menve vagy pedig a főúton nagyobb sebességnél, teljesen behúzott gázkar ellenére is gyorsan lelassult a robi s meg is állt. Szerencsénk volt, mindkétszer szinte azonnal újra tudtam inditani s 40-50-el poroszkáltunk tovább. Második eset után elvittem szervizbe. Már 16 óra elmúlt, mert akkor pont Napsit vittem egy tanároknak szervezett továbbképzésre. Egy kellemetlen leállás után ujraindítottam és sikerült odaérni majd utána elgurultam a 17 óráig nyitva tartó szervízbe, arra számítva, ott kell majd hagynom s Napsinak is, nekem is Grabbel kell hazamennünk majd. Mondtam a szerelőknek thaiul hogy mik a tünetei a beteg Robinak, nekiláttak, aztán kb 30 perc múlva mutatták, egy kis műanyag alkatrész lett lyukas a szivató mellett, azt kicserélték s most jó a robi! Megköszöntem, ingyen volt, nem kellett fizetnem s mentem Napsiért. Minden rendben volt, de másnap meg se nyikkant az akksi… Berúgni se tudtam (mármint a motort) s Napsinak időre kellett beérnie mert ügyeletes volt, 14 perc volt még hátra, az út kb 10 perc, s a Grab jelezte hogy onnan autó leghamarabb 10 perc múlva ér hozzánk… esélytelen hogy azzal beérjen. Napsi felhívta a lengyel főnöknőt azzal hogy nem fog beérni, közben nekem negyedjére sikerült berúgnom a motort s be tudtam vinni időre mégis. Aztán megint szervíz – persze akkor mikor egész este 3 órát tudtam aludni s azt terveztem, majd ha visszaértem reggel, lefekszem. Alvás nem lett, de a szervizben most az aksinak láttak neki, kitakaritották, nagyon felpörgették a motort, majd szóltak készen van. 80 baht volt ennek ára, 800 ft… nagyon baráti. Azóta működik, de reggelente nagyon köhécsel: érik egy akksi csere, azt gondolom.
Thai nyelvtanulásomat illetően változás van – eredetileg be akartam fejezni az 1. olvasókönyvvel, mondván azzal megvan a 3 500 thai szó, de belenéztem a 2. olvasókönyvbe s beleszerettem… pont az jönne, amit nagyon szeretnék, hasznos olvasmányok a thai kultúráról például, hasznos információkkal s már csak 1 000 új szót tartalmaz, tehát tényleg elmélyülnék a thai nyelvben… ugyanakkor azzal már legalább jövő márciusig tart a foglalkozás, csúszik majd az olasz, francia ismétlése…hacsak nem átállok arra, hétvégén is lesz nyelvtanulás mondjuk az olasz ismétlése s a szókincs bővitése 2 500 szóig… Aztán a franciáé.
Ismét tanuljuk Napsival a spanyolt. Napsi készített egy csodás igeragozás táblázatot a kivétel igéknek, jelen, befejezett múlt, folyamatos múlt s jövő idő amit tartalmaz egyenlőre. Meg a standard igeragozási szabályokat. Szorgalmasan töltök le Verne könyveket spanyolul, majd tudjam őket egyszer olvasni igy, s más olvasmányokat is. Ma fejezzük be a 9. Unitot, e hónap végére meglesz a 10. is. Akkor tartunk a felénél, s még vár társalgás, stb. azután is…
Sokat fájt az utóbbi hetekben a fejem s keveset aludtam – aztán rájöttem, a szervezetemnek sok már a Klorofill sűritmény. Amely tipusú nehézfémeket tudott már kivitt, váltani kell készitményt megint. De előbb adok 3 hét pihenőt szegény szervezetemnek, a szivem eléggé kivan, hadd pihenjen. Ez bevált, máris 7-8 órákat alszom. Egyik nap éjjel csak 3 órát sikerült ismét aludnom, de reggel visszafeküdtem miután Napsit bevittem a suliba s még 5 órát aludtam…jó volt nagyon… hétvégente sikerül már kialudnom magam. Lassan vége a forró évszaknak. Már szinte naponta esik 16-17 órától estig, néha éjjel is, kellett venni új esőkabátokat is, eléggé fogyóeszköz a jó minőségű is. Kb 3 hét múlva elkezdem szedni a már kifejezetten minden nehézfém kiszedésére létrehozott természetes szer-keveréket, egy nap próbaképpen korábban szedtem s nagyon sok nehézfémet kihozott azonnal – de akkor is erős fejfájásom lett, mert szedtem a Klorofillt is közben s együtt a kettő már sok volt.
Az informatikai rendszer megvalósitását lefújtam, a fejlesztő aki sok éve segit nekünk mindenféle informatikai ügyekben, nagyon el van fáradva, s egy új fejlesztőeszközben szeretné megoldani – de még arra se volt ideje, hogy azt elkezdje tanulni. Októberben pedig indulnunk kell, nem lehet tovább halogatni. A rendszerterv megvan, talán egyszer megvalósul majd, s meg tudjuk mutatni japán partnereinknek is. Addig is Excel táblákkal próbáljuk a nyilvántartásainkat megoldani, illetve pár dolgot azért ötletelünk hogy az emberi hibázási tényezők legalább egy kisebb részét kiküszöbölhessük.
Napsi sulijában közben teljes a fejetlenség. Hiába az óratervek, heti tanítási tervek, minden héten kiderül fújhatják, másképp lesz most mint tervezték. Főleg az új tanárokat viseli meg, akik nem tudnak mihez viszonyítani. A lengyel főnöknő mindent harcnak fog fel a thai tanárokkal szemben, nem a megegyezést keresi velük. Napsinak se könnyű mert a thai tanárnőjének bár el kellene vinnie az osztály felét másik emeletre ottani terembe az angol órák idejére, másnap a másik felét – de többször nem teszi meg s saját egyéb dolgait intézi ugyanabban a teremben, Napsitól pár méterre s hagyja kiabálni a vele lévő gyerekeket mert nem figyel rájuk más dolga miatt – Napsi igy nem tud órát tartani, maszkon át nem tudja őket túlkiabálni. Akiket tanitania kellene, mivel látják a többi gyerek kiabál, játszik, ők se akarnak tanulni s ők se figyelnek. A lengyel főnöknő harcnak fogná fel s az nem lenne jó… Napsi még vár, hátha a thai tanárnő betartja majd a szabályzatot s elviszi majd az óráról a gyerekeket akiket kellene… Persze a gyerekekkel nem lehet betartatni a távolságot, a maszkot a szemükre huzzák hamar Zorrót játszani vagy a padlóra kerül. Hiszen gyerekek…. Eredmény: épphogy elindult a suli, Napsinak már hétfőn nem lesznek órái, mert annyi gyerek betegedett meg máris, hogy fertőtleniteni kell az osztálytermét hétfőn… Másik osztályban ugyanez van. A thai tanárok minden gyereket végigölelgetnek noha nem lenne szabad. A maszkot se hordják a teremben, nyilván hülyeségnek tartják hisz e megyében hónapok óta nincs koronavirusos beteg. De a külföldi tanároknak be kell tartaniuk az előirásokat, ők meg látják a thai tanároknak is kellene de ők nem teszik, igy a drámai helyzet fokozódik hisz teljesen értelmetlen ha ugyanazt az osztályt tanitó thai tanárok nem hordanak maszkot, de az angolt tanitóknak kell… A lengyel főnöknő kezd rájönni alkalmatlan a feladatra, nem tud emberekkel bánni, egyre több minden marad Napsira s továbbra se mondja meg a főnöknő min lehet változtatni s mi a főnökség utasitása. Mindig minden héten több órás megbeszélést hiv össze hogy eldöntsék mi hogy legyen, megbeszélve – de nem lehet megbeszélni, bármi mást hoz fel a többi tanár, mindig rá akarja arra vezetni őket s csak azt elfogadni, amit ő akar épp. Igy feleslegesen megy el heti több óra, inkább mondaná meg ez lesz s kész. Ráadásul a gyerekek is megérzik ha a tanár bizonytalan mert hiába készült egy órára, úgy most nem lehet megtartani – s akkor már minden elveszett, átveszik az irányítást, elboritja a 30 fős ovis áradat s ledönti a lábáról a tanárt. Napsinak van 4 olyan „gyermeke” most, akik orbanisztánban külön suliba járnának, magatartás-zavarosak, illetve autisták. De itt ők is a többi gyerekkel együtt vannak s bár nem tudnak betüket se rajzolni, de igyekeznek s pár vonalat húznak vagy valamit alkotnak ami a kis világukban jelent nekik valamit. Ha szakmai kérdés van, lehet a lengyel főnöknőhöz fordulni – de ha emberi tényező is jelen van akkor már nem, mert ő képtelen belegondolni magát a másik fél helyzetébe, csak erőpróbának tekinti. Pedig nyilván van oka, a thai tanárnő miért nem viszi fel a gyerekeket s nyilván ő nem tudja, az angolt most kis csoportban tartják, A, B, s ha az A már megvolt, nem jó ha a B csoport helyett minden gyerek ott van bent… Pont több kommunkiáció kellene, megérteni egymás helyzetét, megismerni a másik fél munkáit, minek mi az oka épp?
Érdekes lesz ebben a suliban a helyzet jövő tanévre… A nagyfőnök valószinű elmegy a barátnőjével együtt, a dél-afrikai tanár informatikai suliban is tanul, váltani akar jövőre valószinű vagy utána… a lengyel főnöknő bejelentette hogy jövő év októbere felé elmegy, az élettársával azt tervezik Szingapúrban fognak élni s ott fognak tanitani, emiatt ő is jár tanárképzőbe online tanulással, nem csoda nincs itt a figyelme. Azaz nem marad vezető, aki korábban volt nagyfőnök itt s visszatért USA-ból, nem ebbe a suliba tért vissza, nem is tervezi azt mondják ismerősei. Napsi se lesz, egyedül talán az angol nő marad olyan aki több éve itt van meg a mexikói hölgy.
Az angol nő pár napja mesélte a tanáriban, hogy a thai tanárnője is mérlegre állt s utána ő is. Ugyanannyi a súlyuk kg-ra, csak épp a thai tanárnő 8. hónapban van, babát vár, mutatta is az angol nőnek ők ketten nyomnak annyit mint az angol… Ekkor megszólalt Napsi, hogy szerinte ez a thai tanárnő a legszebb nő a suliban, mire az angol műfelháborodással: Ezzel azt akarod mondani hogy nem csak kövér vagyok hanem csúnya is? S kitört a nevetés, ami most elég ritka ott.
A lengyel főnöknő elszólta magát hogy egyáltalán nem olyan mint mutatja magát, mert ha hazamegy sirva fakad… sok neki is a mostani helyzet. Látja hogy egyre többen már a nagyfőnököt keresik ha gondjuk van, nem őt.
És most következzen valami más.
Ez egy Golden Tree Snake, arany fakúszó kigyó. Mérgeskigyó s netes ismertetője szerint egyből harap – hát ez még bébi s aranyos volt, nem volt agressziv kicsit sem. Közeli felvételek!
Épp indultam a Robival mikor láttam hogy előttem rohan át az úttesten egy kis kigyó, s először a mi kertünkbe indult be, de meggondolta magát s a kerités mellett a másik irányba ment. Néha próbált a kőkeritésre felmászni de még nem nagyon ment neki. Én leszálltam a Robiról s lefilmeztem nektek, ő meg egyszercsak bemászott a szomszéd nyitott kapujánál az ő kertjükbe, ahol 2 kisgyerek is él akik mezitláb szoktak a kertbe kimenni. Egyből beszóltam a házba, de a nő nem jött ki pedig látta integetek. A kisfia indult ki hozzám s majdnem rálépett a kígyóra, megálljt mutattam neki s thaiul mondtam hogy Ngú: kigyó – de ő nem vette észre, a kigyó szót megértette és kihivta a mamáját. Közben a szembe szomszéd odajött, mi a gond s mutattam a videot, megnézte, más thai szomszédok is jöttek s megbeszélték nem veszélyes, nincs nagy baj, ez nem a maláj krakit kigyó ami sárga csíkos. Bár mérgeskigyó, gekkokat eszik nem embereket, a nagyobbak patkányokat s mérge nem halálos, nem nagyon veszélyes. Megköszönték hogy jeleztem s szóltak a környéken a többieknek, mert ahol egy kis kigyó van, ott lesz még jó pár, kiskigyó szezon van.
Ismét figyelni kell arra, nincs e több vezeték s más szinű a Robin mint előző nap.
Ahogy lefilmeztem elküldtem Napsinak, ő egyből mutatta a dél afrikai rég itt élő tanárnak aki rákeresett a thai kigyók weboldalon s már irta is Napsi hogy milyen kigyó s a leirását.
Pont a dél afrikai kollégával történt, hogy egyik hajnalban nasizni szeretett volna s mivel magas ember, felérte kézzel a konyhaszekrény tetején elhelyezett kekszes dobozt s belenyúlt kekszért tapogatózva s abban a pillanatban kiugrott belőle egy nagyobb feketés szinű kigyó, méghozzá pont rá. Nem volt mérgeskigyó szerencsére, lerázta magáról félálomban s a kigyó elszelelt – vajon melyikük ijedt meg jobban?
Van a suli valóban suli részében is egy dél-afrikai tanár, ő egy fekete bőrű hölgy, s Napsival összebarátkozott s több mindent elmesélt neki. Például, hogy az ő jelképük a Fekete Mamba, s családja sokszor találkozott e félelmetes hirű kigyókkal s soha senkit nem támadtak meg. Ennek a kigyónak a hire, hogy ha találkozol vele, nincs esélyed… ugyanis még üldöz is ha elszaladsz s sokkal gyorsabb nálad. S nagyobb is. Szerencsére, erre nincs ilyen kigyó. Bár van aki azt mondta Balin, ahhoz hogy a kigyó valakit megtámadjon, aggresszivitás kell legyen abban az emberben, arra reagálnak a kigyók. A dél-afrikai hölgy azt is mondta Napsinak, hogy ő is, anyukája is mindig tudja ha valaki várandós, akkor is ha az illető még nem vette magán észre – ez egy képességük. Ha őszinte érdeklődéssel fordulunk a természeti népek tagjai felé, sok csodálatos dolog derül ki. A balinézek gyógyitó emberei például, akik szeretnének azok lenni, imádkoznak ezért, s általában egy álomban tanulják meg, hogy egy valamit hogyan, mivel lehet gyógyítani – s ők annak az egy dolognak lesznek a specialistái. Tehát nem általános gyógyitó emberek, hanem van aki a gerinchez ért, van aki a gyomorhoz, emésztéshez s van aki a kigyómarásokhoz. A balinézek kigyómarás esetén hozzá fordulnak, neki nincs ellenmérge. Hogy hogyan csinálja, nem tudni. De sok emberen segitenek. Egyszer láttam egy dokumentumfilmet indiai faluról, akik Kobrák befogásából élnek. Tudják hol találják őket, zsákba teszik s otthon elengedik a házukban s a kigyó keres magának egy menedéket, onnan figyel. Mindenki teszi a dolgát s mikor a kigyó látja nem bántják, előjön. Előbb utóbb ott mászik a szobában, a konyhában s a családdal marad. Aztán lesz belőlük kigyóbüvölési attrakció – a kigyó süket, csak a furulya mozgására reagál, s a gazdáját jól ismeri, nem támadja meg. Olyan is van rálépnek a konyhában véletlenül s megmarja a családtagot – de nem enged mérget a harapásába, csak figyelmeztet. Néha előfordul, hogy befogáskor harapja meg a kobra a befogót, s akkor elővesz egy fekete szinű közetfélét – s mutatták a dokumentumfilmben hogy ráhelyezik a kigyómarás helyére s valahogy rátapad ez a valami az emberre, aki feláll vele s nem esik le róla – egy ideig. Amikor leesik, addigra valahogy kiszedte a mérget vagy nagy részét az emberből vagy valahogy semlegesiti – nem tudni még, hogyan, mitől működik.
Mindenesetre, vettem pár napja egy ilyen fűvágó thai kaszát,
hogy rendbe tegyem a kertet mert ilyen nagy már nálunk a fű
a nagy irtás óta úgy, Napsi már többször lenyirta ollóval kicsire. A kigyószezon miatt most nem fogjuk hagyni kinőni nagyon a füvet.
Ilyen lett a kert miután levágtam:
És Napsi születésnapja volt, megünnepeltük! Nézzétek mekkora Garnéla rákokat ettünk egy Seafood étteremben!
Előtte Tom Jam Kung levest ettünk
s ittunk hozzájuk finom söröcskét! S másnap kávéztunk egy kávézóban ahol még sose voltunk s finom sütiket ettünk, Napsinak voltak sajttorták sokféle ott, s persze finom répatorta is…. Valamint a Swensen’s-ben Napsi a kedvenc Brownies kelyhét ette,
én meg ezt a csodálatos Durian kelyhet.
Alul kókusz fagylatgombócok, a szines szalagok kokuszbelek, és a sárga a Durianból készitett durian fagylalt gombócok s a pohárban Durianból készitett Durian krém… ezek valódi Durian készitmények, nem pedig aromákból vannak… Csak Durian szezonban kaphatóak persze emiatt. Napsi választott egy üveg nagyon finom, Chilében készített fehér bort is, pár nap alatt elfogyasztottuk… egy egy pohár egy-egy este teljesen elég volt belőle, olyan ereje volt!
És voltunk pizzázni is a szokásos helyen, nagyszerű volt a vega és a tonhalas pizza ismét!
Szép napok voltak!
Még tart a Durian szezon s a kiskigyó szezon is!
A Billionst néztük amig lehetett – ugyanis a 7. résszel egyenlőre félbe szakadt, nem tudták a többit leforgatni a virusjárvány miatt s mivel vendégszereplők is vannak a sorozatban ismét, nehéz lesz egyeztetni a folytatást, még nem tudni mikor lesz a többi nézhető… Még a Star Trek Discoveryt néztem meg, a 2. évadot, s egyedül a Jó hely, a Good Place sorozat maradt, amit nézünk. 20 perces részekből áll s a 3. évadát kezdtük a héten, más nézhetőt most nem találtunk.
Szóval jól vagyunk, megvagyunk – hó végén lesz megint két szabadnapja Napsinak, 4 napos hétvége… hurrá!