Négy hét története
Útolsó sulis hét:
Jelentem, kellemes 22 fok van reggelente, ez már jobb idő, cserébe sokat esik… ma például szinte egész nap.
Nem sokat alszom továbbra sem, csúcsra jár a májam, veséim, de van eredménye. A hagymák beváltak, sokat segítenek, akárcsak a koriander.
Napsinak már hétfőn megvolt a legnehezebb napja, a szülői értekezlet, utána már könnyebbek voltak az utolsó napok.
Sajnos kiderült, hogy az éves bónusz nem is bónusz… Most azt mondták, itt csak 11 hónapra adnak fizetést, a 12.-re nem, mert csak 11 hónapra szerződnek, igy az éves aláirási bónusz ha valaki maradna még egy évet, nem más mint a 12. havi fizetés… Már hosszú listába tudnám szedni, mi nem úgy van, ahogy ígérték, nem is sok tanár fog maradni még egy évet. Viszont fizetésemelést lehet majd kérni.
A nagyfőnök kérte, mindenki legyen ott egy búcsú sörözésen – Napsi is elment, hát nem volt egy nagy szám. Ő a dél-afrikai lánnyal beszélgetett, kis csoportok beszélgettek egymással, semmi közösségi dolog nem volt. De persze majd kell menni csapatépitő tréningre – az is ilyen lehet kb. gondolom. Sok duma, tartalom alig mögötte.
Az amerikai nő rendesen rászállt a dél-afrikai lányra, már mindennap képes hozzá a lányával beállitani, aki nem túl jól nevelt… Anyja vegán étrenden tartja. Folyton éhes lehet. A dél-afrikai lány kezd tőle besokallni, mert mindennap inni akar vele az amerikai nő, meg hogy vigyázzon a lányára míg ő ide meg odamegy…
Kanjikkal haladok, ismét kész van újabb 100, amit már nem kell ismételnem.
Nehéz volt már nekem a vége, pont azért lettem 20 évesen szabadúszó, ne kelljen korán kelnem, magam oszthassam be időmet – itt most korán kell kelnem minden hétköznap, kialvatlan vagyok, ez a része Thaiföldnek nem jön be nekem. Srirachán az ívóvíz az udvarban volt, itt a vizért is elég sokat kell menni. Piacok se a közelben vannak, mindenhez kell a robogó, Nyilván azért is visel meg, mert már túl fáradt vagyok.
De most jöhet pár nap alvás végre….
A pihenés első hete:
Első két nap mindent kimostam teregettem száritottam, túl legyek a házimunkákon. Tapasztalatból tudom, ha már ennyire ki vagyok fáradva, nehéz az átállás úgyis. Arra viszont nem számitottam hogy 3. nap éjjel 1 óra negyvenöt percet tudok csak aludni, a 4. este pedig összesen 49 percet… Ez volt remélhetőleg a mélypont. Péntek este már sikerült 7 és fél órát aludnom. De még messze vagyok attól, kipihentnek érezhessem magam. Sok sok e-maillel, szervezéssel elmaradtam, most igyekszem behozni.
Ami jó, a japán nyelvtan újabb 3 nagy igeragozásán túl vagyok (szenvedő, műveltető, megengedő) s már nem sok van hátra belőle. Még egy hét elég lesz a japán nyelvtanra. Legszebb formája a japán nyelvnek a Nakereba Narimaszen… szép hosszú, magyarul kb ennyit jelent: MUSZÁJ.
Nagyon sok nehézfém jött már megint ki, meg kellett szakitanom a folyamatot. Most 3 hétig csak hetente 2x eszem hagymaféléket salátában, csak a candidát tartom karban fahéjjal. Véletlenül túladagoltam a grapefruitmag cseppet ami nagy sokk volt a candidának, és a májamnak is, de máris térnek magukhoz.
Ugye meg kell spórolnom 15 000 bahtot e hónapban, s akárhogy számolgattam, 30-50 bahtos kajákkal sem lehet. Aztán jött az ötlet, s vettem 270 bahtért egy rizsfőzőt, azaz kb. 2500 ft-ért s 5 kg rizst. Persze nem e hónapra vettem ennyi rizst, az sokáig elég lesz nekünk. Igy most egyenlőre hétköznap reggelire műzlit eszem kakaóval s fahéjjal, műzli maradt még bőven. Ha unom a műzlit akkor itteni Rotit veszek, ami lepényt jelent. Olyasmi mint a burrito. Ahogy melegszik, táska lesz belőle s csak meg kell tölteni finomságokkal. Ebédre-vacsorára pedig eszem rizst valamivel, egyik nap kukoricával, másik nap uborkával, harmadik nap gombával, negyedik nap ananásszal akár … és persze készitek majonézes gomba vagy kukorica salátát is időnként, a Rotihoz vettem Salsa és Guacamoli szószt – utóbbi gyanúsan olcsó volt, itthon tudtam leforditani csak mi van ráirva: Guacamoli által INSPIRÁLT szósz… Szóval nem kell tudni mi van benne, nyomokban remélhetőleg avokádót is tartalmaz.
Algalapokat is vettem, ma 2 napra, hétvégére maki tekercseket fogok késziteni: Avokádost, Makrélást, Uborkást, Kimchist és lazacosat. Már korábban vettem wasabit és szeletelt rózsaszin gyömbért, valamint szójaszószt és mirin-t. Sajnos Miszo levest nem tudok késziteni – majdnem minden van az áruházban, kivéve a legfontosabbat, a Konbu algát, ami nélkül nincs értelme…pedig van itt Shiitake gomba, Wakame alga, száritott halpép hozzá, csak pont a Konbu nincs… De lehet jövő héten másik áruházban találok…
Szóval finomakat eszem s jelentősen spórolok. 16 000 baht maradt a bankszámlán, a lakbér már ki van fizetve, s egy hét után még 8 200 baht van nálam is. Ha minden jól megy, 4 000 bahtot még meg tudok spórolni…
A pihenés 2. hete
Miután le álltam a szerekkel, pár nap után a szervezetem úgy döntött, felszabadítja a tüdőmet a candida uralma alól… testem jó nagy része ez, hatalmas a küzdelem… hárman is támogatnak benne. Napsinak mondtam ne izguljon, nem leszek jól 4 napig kb… E négy nap alatt több mint 500 pzs fogyott el, éjjelente hol a máj, hol a tüdő zónában nem tudtam aludni, volt hogy belső lázam volt napokig, aztán 30 fokban is vacogtam… támogattam a folyamatot napi 4 000 mg c vitaminnal. A sok izzadás miatt sópótlót is kellett vennem, fogyott is rendesen. Ezek szerint a tüdőmből elég rendesen kijöttek már a nehézfémek, főleg az ólom gondolom… tüdőgyulladásom nem volt, köhögtem keveset, de aztán ettem Tom Yam Kung levest, annál jobb köptető nincs… két adag s kitisztult a tüdőm! Csá, Candida a tüdőkből is!
S a japán nyelvtant is sikerült befejeznem a terv szerint végre… még vannak kanjik pár száz amit ismételnem kell s aztán annak is vége… Sokat feküdtem de keveset aludtam sajnos még mindig.
Igyekszem összespórolni a 15 000 bahtot, eddig még sikerül… de lesz még egy rezsi számla is, elektromos. Eddig 3 185 bahtot költöttem el ételre, háztartási szerekre két hét alatt. Még van nálam 5 000 baht, s maradt 13 000 a számlán. Szóval remélhetőleg összejön. Nem éhezem, hétvégeken maki tekercseket eszem, reggelire meg Rotit, finomságokkal töltve. Hétköznap reggeli müzli kakaóval s fahéjjal, ebéd-vacsora főtt rizs fürjtojással, kukoricával, borsóval vagy gombával, vagy tonhallal például…
A pihenés 3. hete
Étkezés mint fent, örvendezés amiatt hogy nem kell már japán nyelvtant tanulni, a végén még a felszólitó módot ismételtem amit nem nagyon kell használni sőt nem ajánlott…és persze a csúcs, a szenvedő-műveltető szerkezet…
Már jobban vagyok, a hét 3. napján már el tudtam vinni a Robit szervizbe mert már megint nehezen indul reggelente, s minden fékezéskor leáll, ami ekkora forgalomban csak közepes öröm… Abban is biztos voltam, már megvan a rendszámtáblám, csak itt nem merik felhívni a külföldieket, majd járnak arra… Jártam is most hát, fel is szerelték a rendszámtáblát, sőt az éves biztositás dijának befizetését bizonyító kis színes tartót is, itt ez a szokás.
Haladtam a munkákkal is, noha az utolsó hétre maradt szinte minden… de hát most készítjük elő a 2020. évet, hogy sok szép helyre még eljuthassunk.
Egyik nap gondoltam veszek rántott csirkefalatkákat egy utcai árustól, feldobom az ananászos rízst vele… igy sikerült rántott jackfruitot vennem, ami nem túl jó volt igy szerelem és candida idején… le kellett öblitenem ezüstkolloiddal hogy tudjak aludni este. Napsi viszont örült a hírnek, neki jó lesz majd.
A másik gasztronómiai sikerem, hogy ananászos-sós mogyorós rízshez ettem felvágottat, s gondoltam megöntözöm ketchuppel… Nos, a ketchupos ananász is egész estét betöltő élménnyé tud válni…
5-6 órákat aludtam ami nem sok. De minden nap napközben is szunyókálok, igy már kerekebb a történet.
A szervízben csak 100 bahtot kellett fizetnem, s pótoltam utána egy általam leégetett serpenyőt, ami Napsi szerint is egy vacak volt, most titániumos van helyette, mivel maradt pénz, 600 bahtot kiadtam rá.
Napsi közben orbanistanban töltött 2.5 hetet, de már úton van vissza.
Szóval igazi pihi még nem volt nekem se, neki se, csak annyival jobb, nem kellett reggelente korán kellni, bevinni őt a suliba. Az különösen akkor nehéz, ha hajnali 4-ig nem tudok elaludni…
Most már eléggé esős évszak van, naponta esik s annyira párásodik hogy a légkondinak bizony mennie kell minden este, különben a ruhák már nem száradnának meg, illetve penészedés esete foroghatna fenn jelentős mértékben, valószinűségben.
DE! A spórolás sikeres, úhgyhogy elutazhatunk majd jövő hét közepén kb. egy hétre egy szép helyre… S akkor már lesznek megint fotók is, meg élménybeszámoló! De tényleg!