Több kisebb földrengést átéltünk. Elmentünk Amlapurába volt otthonunkhoz is, s bizony a plafonról ott is leesett egy szép darab… A földrengések itt nem nagyon kellemetlenek, lábon maradtunk eddig mindig s anyagi kár sem esett. Kb 15-50 másodpercig tartanak, majd mobilon megnézzük hol volt a centruma… általában a szomszédos Lombok szigetén, illetve a tengerben. Napsinak amúgy itt volt az első földrengés-átélése, nekem korábban 2014-ben már Japánban megvolt az első földrengés élmény Narában.
Most épp nem szedek semmit csak C vitamint ugyanis túladagoltam a Lapachot, aminek komoly következményei lettek. Kb. egy hétig nem voltam még jól a Lapachoról leállás után, visszatámadt a Candida gomba is dühösen, influenzás tüneteim voltak lázmentesen s pár napig alig volt emésztésem, főleg a májamat viselte meg a túladagolás… Ilyenkor feledékeny vagyok mikor ürülnek a nehézfémek s a lapachot nem csak 10 percet hanem néha 1 órán át áztattam, rengeteg hatóanyag oldódhatott ki. Csak a neten olvastam később, sajnos túl lehet adagolni. Ráadásul fényérzékeny lett a bőröm s egyik nap már lebarnultan de napolaj kenés nélkül összesen talán 30 percet töltöttem napon a strandon míg a tengerben lehűtöttem magam 2x, s egyszer elmentem kókuszdióért. Nagyon vörös lettem estére, nagyon fájtak a vállaim, rengeteg vizet kellett innom mégis kiszáradtam s végül most lehámlik a bőröm s az alatta lévő bőr is hólyagos még..Hálisten a kertben is nő Aloe Vera, így frisset is kapott a bőröm meg van bőven belőle tubusban is, bolti… de ilyen leégésem még soha nem volt, ennyire erős… S erősen lebarnulva – ez is a lapacho tea kúra egyik hatása, hogy fényérzékeny lesz a bőr de nagyon.
Most pár hétig pihentettem a szervezetem, s azután ismét jött a kúra, nem lesz elég a megmaradt 3 hét, hanem legalább 4 hétig kell majd innom s nagyon vigyázni a napon…
Már annyira jó a szervezetem, ha csak egy kis fokhagymát eszem, arra is beindul a nehézfém-kivezetés, szóval a szervezetem amint lehet, takarítja magától is ki őket, csak kell kivezető anyag. Ilyen akár a hagyma, fokhagyma, koriander például. Ezekre már spontán beindul a folyamat. Most hát akkor megint nincs egy ideig kávé, alkohol, se semi édesség, cukor, de még gyümölcs se.
Gasztronómiai hírek következnek:
Végre megvan minden konyha felszerelés nagyjából, már magunk főzünk – reggelire tudunk melegszendvicseket készíteni a szendvicssütővel, Napsi már a thai ragacsos rizses-kókuszöntetes mangós reggelit is elkészítette többször nagy örömünkre… hasunk nagyon szereti ezt a finomságot. És a harmadik reggelink zabkása aszalt gyümölccsel, mogyoróval, lekvárral… és néha egy rántotta vagy tükörtojás, szóval vége a nasi champuros reggelik idejének!
Ebédre vagy thai (zöld curry, tom jam, tom kha) ételeket készítünk vagy olasz tésztát eszünk paradicsomszósszal, én néha al arabbiata módra, gyakran japán maki tekercseket szójaszószal s wasabival…. Esetleg Bruschettát eszünk vagy görög salit petrezselymes (korianderes) burgonyával vagy krumplipürével, s néha én egy – egy nasi champurt, Napsi az itteni ételekből a Tipat chantokot vagy Lontong Sayurt.
Pár napja Napsi isteni lila párolt káposztát készített korianderes burgonyával – mennyei volt! Vettem hozzá két dobverőt (csirke alsócombot) és velük ettem. Tisztára mint thaiföldön. Készitettünk már Szomtámot is, kicsit fura mert a papaját itt hiába zöld héjjal vesszük, belül már sárgul..a papaya amig belül fehér, zöldség, de ha már sárgul, onnantól gyümölcs… igy a szomtám kissé édes lett.
Egyik boltban vettem mirelit Takoyakit, meglepett mennyire jó volt gőzőlés után, mintha 20 perce sütötték volna frissen.
Bővitjük hamarosan a repertoárt a Thai massamán és vörös curryvel, spenótos-fetás tésztával s nigiri szusival, talán majd ramen s udon levesekkel is…. de mexikói tortillalapokat is lehet venni s Napsi isteni avokádós mártogatóst készít hozzá…
A közelben vannak piacok is, több is. Vannak persze úton áruló zöldség-gyümölcs árusok is. A piacon szép zöldségeket lehet venni, s van egy kedvenc útmenti papaya-banán-mangó-avokádó árus is, akitől a finom gyümölcsöket vesszük.
Meglepett, hogy az ivóvíz itt olcsóbb mint Amlapurában – 18 000, ott 19-22 000 rúpia volt. Nasi Champurt itt akár 5-6 000 rúpiáért is tudok venni, egy ACK csirke amit szeretek, kólával kb. 20 000 rúpia s helyben is elfogyasztható – amolyan indonéz KFC csak nem légkondis s nem hatalmas épületben van.
A lakásbérlés itt jóval drágább, de jól érezzük itt magunkat annak ellenére, a naplementét sajnos nem látjuk a kertből.
A piacon is olcsóbbak kicsit a dolgok, kb. 2-300 000 rúpia, kb. négy-hatezer forint a heti nagy bevásárlásunk a piacon, a boltban kb. 4-500 000. Heti 12-16 000 ft.
Ami még itt jó, hogy nem kell külön internetet előfizetni, a házon belül elég jó a mobilnetünk. Ez havi kb. 800 000 rúpia megtakarítás.
Igy kb. havi 30 000 ft-tal fizetünk többet a lakásbérlésre mint Amlapurában. A vízdij kb. 50 000 rúpia volt. Locsolásokkal, jazuzzival. Ezer forint. A villany havonta kb. 200 000 rúpia, 4 000 ft.
A Jacuzzit naponta kell tisztítani, napi 30 percre be kell kapcsolni a forgatóberendezést, ennyiből áll, illetve egy hálóval leszedem a víz tetejéről a belehalt rovarokat. Ilyenkor rendesen van klórszag mert klórozni kell a vizet, de hamar kiszellőzik a lakás. S persze hetente 2x az elpárolgott vizet kell még pótolni.
Sajnos mi is beleestünk abba, fejős tehénnek nézik az embert egyes helyiek. R. segített nekünk az elején, mi is neki nem is egyszer. Összesen három alkalommal kért „kölcsön”. Elsőnek Amlapurába költözésünk után nem sokkal, mondván vár egy bankhitelt, meg fogja kapni, de addig kellene – aztán nem kapta meg a bankhitelt, nem feszegettük. Majd jött a vulkánkitörés, s akkor mikor épp Thai kórházban feküdtem kért segítséget – adtunk, nem is keveset. Azután azzal jött, vállalkozást indítana, kellene kezdőtőke – adtam megint, s mikor jött a szerződés szerinti visszafizetés határideje, illetve elmúlt, ráírtam – akkor bevallotta, nem tudja visszaadni, szóval nem is beindításra fordította a pénzt. Most ezzel itt lett a vége. Ő is tudja. Először robogót rajta keresztül béreltünk mástól, aztán hozta egy saját robogóját s csaknem egy évig béreltük havi 800 000 rúpiáért. Most itt az emelkedőket nem bírta velünk így visszaadtuk neki – nem is mert eljönni érte, a szemünkbe nézni. G- úrnál hagytuk, ő mondta hogy R. nem is gondolkodik úgy, vissza kellene adnia e pénzeket… kezeltük őt is több alkalommal ha beteg volt, ha sofőr kellett őt hívtuk s bizony keresett rajtunk, noha baráti árnak mondta – de nem egyszer a saját családjával is akkor ment gyorsan valahová s Napsi észre is vette, már a feleségének se tetszett hogy velünk fizetteti ki a családi utat… Összehasonlításul, Amlapurából Ubudba ő baráti áron 500 000 rúpiáért vitt, innen Amlapurába 450 000 rúpia volt a nem baráti ár, pedig kétszeres távolság… s ebben benne volt a sofőr több órás várakozása is.
Most hivatalos kölcsönzőből bérlünk robogót, nagyon jó állapotút 900 000 rúpiáért. Először egy Scoopyt béreltünk, azzal defektünk lett, de szerencsére Napsistól elgurultam vele egy műhelyig ahol kiderült, a külső gumi is rendesen széthasadt…. A javitás, vagyis a belső gumi csere nagyon olcsó volt, 70 000 rúpia – emberek, ez 1400 ft, benne van a munkadij s azonnal megcsinálták kb. 10 perc alatt…. Ezután lecseréltük egy Honda Beat-re ami megfelel nekünk teljesítményben is. Megérte, mert mig a Scoopyval vagy a Varioval egy tank (3 l) benzin az út oda, s egy másik vissza, a Beat 1 tank benzint sem fogyasztott… összesen oda-vissza 70 km-t megtettünk 2 l benzinnel. Ez azért elég jó fogyasztás…
Ezt a lakás-bérleményt könnyű takarítani is, mert olyan mint otthon a konyhák kövezete, de az egész lakásnak ilyen a padlója.
Van két hálószoba, egyik vendégszoba természetesen.
Egy nagy nappali-étkező sarokgarnitúrával,
két étkező asztallal,
hűtővel
Tv-vel és NAAAAAAAGY Tükörrel.
egy zuhanyzó s a wc-mosdó, western bejárattal:
Van egy kertünk is,
amiben például pár chili paprika is növekszik s igen jól csíp, megkóstoltuk… Van egy pálmafánk is, s sok növény.
Van egy hátsó kis kert is, benne Jacuzzi s napozóágy.
A falak magasak, így akár a la natur is lehet napozni, s van egy kinti zuhanyzó is.
A nagyobb kertben van kitelepítve a gázüzemmódú konyha, természetesen fedett részen van az esők miatt.
Sajnos ebben a házban is találtam egy nagy Centipede-t, be tudtam fogni s a zöldben elengedtem. De neki is már lettek utódai, eddig tizenegy kicsit kaptunk el, remélem már nincs több.
Amikor csak lehet, mivel 10 percre van, leugrunk a Pandawa Beachre, a belépő 30 000 rúpia kettőnknek, kb. hatszáz forint. Sok siklóernyős gyakorol felettünk, s egyik nap azt láttam, egyikük a tengerben landol. Nem volt mély a víz, max derékig ért de hatalmas a sodrás ott éppen. Teljes erőmőből úszva maximum egy helyben tudok maradni…. Napsi tőlem jóval közelebb volt hozzá, épp csigákat keresett. A bajba jutott férfi segítségért kiáltott, Napsi kinézett rám s elindult felé segíteni.
Én a vízben a sodrással szemben mentem szintén feléjük a derékig érő vízben gyalog. Mire odaértem, az ernyője kezdett megtelni vízzel s kezdte volna sodorni. Nem értettem miért nem áll fel. Szerencséjére Napsi korábban odaért s kezdte kihúzni de nehéz volt nagyon, csak ott tartani tudta. Mikor odaértem, az ernyőből igyekeztem a vizet kiönteni ne sodorjon el hármunkat is akár. Ketten nagy nehezen utána lépésről lépésre kijjebb vittük a sekélyebb vízbe, ő többször mondta hogy a lába… s akkor megláttuk. Gyakorlatilag a lábait behajtva gúzsba kötötte a rácsavaródó sok ejtőernyőzsinór. Odaért a túra vezetőjük is s más paplanernyős társa is, levették a cipőit csak így tudott a lába kiszabadulni. Később visszajöttek s megköszönte a túravezető a segítségünket s a férfi azt, hogy megmentettük az életét. Hát, így lehet vízbe fulladni akár sajnos derékig érő sebes sodrású tengerben… Nem biztos ha elkezdi sodorni már az áramlat s elkapom, nem visz be engem is az ernyő miatt a mélybe… Készültek közös fotók a kérésére, Indiából érkeztek amúgy Balira.
S e tengerparton Napsi talál bőven tengeri sünöket is, rákokat, nagy csigákat, csodás mini csigákat,
s mikor nagyon nagy az apály, átsétálunk a térdig érő vízben a szárazra kerülő korall zátonyhoz s csodáljuk a sok tengeri csillagot, itt ilyenek:
láttunk élő veszélyes nagy kúpcsigákat, élő más csigákat és még sok csodát… Végre sikerült lefotózni a tengeri kígyót is…. Kiabáltam Napsinak s ő jött a fényképezőgéppel…. s nagyon jó felvételt sikerült készítenie.
Szép a világ…
Egyik nap szinte semmi csigát, kagylót nem találtunk… máskor pedig alig győztük gyűjteni a sok különlegességet…
Találtunk halálos medúzát is a parton, helyesebben azt amit portugál gályaként lehet ismerni…
Ő az:
valójában mérges csigák és rákok s más vízi lények alkotják, s láthatatlan finom szálakat engednek a tengerbe, akár több méter mélyen… néha e szálak leválnak s magukban is mérgezőek, veszélyesek, észrevehetetlenek….
A lakásban jól érezzük magunkat, a munkáinkkal is haladunk.
Néha nagyon borús az idő, jönnek nagy esők is, de mégis valahogy nagyon jó itt is… bár Thaiföldön a helyi emberekkel is lehetett jó kapcsolatokat kialakítani, itt zártabbak. Gyakorlatilag a saját bandzsárjaikban élnek, ott vannak a fő kapcsolataik, barátaik, ami ettől kijebb van, már nem olyan fontos. Pláne nem a külföldi.
Voltunk Ubudban is vízumhosszabbítás miatt s ott összefutottunk M. barátnőnkkel aki önkéntes segítő volt Lombokon a nagy földrengés után. Mutatott képeket is s elmondta, a Gili szigeteken is tényleg nagy a baj, a kőházak is megrepedtek.
Együtt ebédeltünk olasz kedvenc éttermünkben. Azután még vásároltunk például Starbucksban kávét és vettünk a thai Szomtámhoz mozsárt és törőt.
Amíg volt pár nap szünetem méregtelenitések között, ittam finom söröket. Napsi most alkoholmentes citromos sört iszik maximum, én kipróbáltam a Prost sört, nem rossz, egy Heinekent is ittam s egy Guinness-t is.
Valójában nem telt el még két év a nehézfém kivezetés kezdete óta, mert többször meg kellett sajnos szakítanom. Volt hogy 10 napra vendég jött, volt hogy a baleset miatt hónapokig nem szedhettem, illetve túladagoltam s le kellett állnom… valójában 2017 január óta folytatom a kúrát s bizony legalább 4 hónap szünet volt… Azaz eddig kb. 16 hónapig végeztem. S idén már csak egy hónap van hátra, juhé!!! Többeknek két teljes évig tartott míg sikerült, nekem is van még idén minimum 4 hét hátra, utána két hét májtisztítás s jövőre még 2-3 hónap kivezetés s akkor már kitisztulnak végre a szervezetemből… A higany már elég jól távozott, most főleg ólom s aluminium távozik.
Most már a nyelvtanulások is sokkal jobban mennek, japánul híreket olvasok, fordítok s thaiul hamarosan elkezdem olvasni a Kis Herceget…így az Esperanto után még két nyelven már tudok majd olvasni, fordítani, a két legnehezebb nyelven amit eddig tanultam.
A thai I. olvasókönyvben máris a 144. oldalon tartok a 280. oldalból. Egy leckét 2-3 nap alatt veszek át, egy lecke kb. 10 A4 oldalból áll. A nyelvtan-társalgás könyv I. kötetének 7., utolsó fejezetének közepén tartok, persze ezt a fejezetet ismétlem majd párszor. Japán kanjik 2. szint 158 kanjijából 130 már jól megy, ezzel is haladok hát!
Nos, így telnek most napjaink, a munka mellett.
Napsi készül egy cikkre…. tematikusra persze, s érdemes lesz elolvasni!