Ez is eljött, 3 éve hogy felültünk a repülőre, magunk mögött hagyva orbanisztánt és elkezdtünk mindent elölről. Ha visszagondolok, mennyi minden történt velünk azóta… Végre élünk, létezünk!
Annyi mesés, csodás helyre eljuthattunk! Bangkokba, a hatalmas nagyvárosba, Srirachára, a csak most ismertté váló s egyre több turista által már keresett Ko Shichangra, Pattayára, Krabira, és persze ahol eddig minden karácsonyt boldogan töltöttünk: Koh Chang-ra. Azonkívül Koh Lantán is voltunk nagyon szép helyen és Ko Larnra is eljutottunk. A finom thai ételek, a felejthetetlen zöld curry, tom jam kung, pad thai, szomtám, a kao phad talé, a tom kha gai, a phanang curry, a mangó ragacsos rizzsel és kókuszöntettel reggelire, a nagyon édes gyümölcsök, egész évben finom görögdinnye, dúrian… haj, nagyon finom ételek – s ha kedvünk volt, mehettünk japán étterembe is, olaszba is. És most itt lehetünk Balin, itt is eljutottunk már Amedbe, Ubudba, láthattuk a csodálatos rizsteraszokat Tegallalangnál M. barátunk vezetésével, s más csodákat. Itt már robogózunk is, Thaiföldön azt nem tudtuk bevállalni – ugyanis ott előszeretettel bírságolják a rendőrök a külföldieket. És az jelentősen drágítja, ráadásul nem érvényes a nemzetközi jogosítvány ott. Thaiföldön mikor kellett kórházba menni, megtapasztaltuk milyen is ha piaci a biztosítás, hihetetlen kiszolgálás, nagyon gyors vizsgálatok s eredmény, mellékhatás nélküli japán gyógyszerek, feszültség nélküli ellátás…
Thai barátaink, C. és családja, a szomtámot áruló hölgy, a mindig vidám árus akitől a thai kolbászokat vettem, a kisbolt tulajdonosai a sarkon akik mindig hajlandóak voltak thaiul beszélni velem, a remek szabadtéri söröző Srirachán ahol jó zenekar játszott évekig, a blues bár Bangkokban, és sok sok hangulatos kerthelyiséges szórakozóhely Bangkokban, mindig jó visszagondolni rá. A kedves háziakra, akiktől béreltük a lakást… Itt van M. barátnőnk és N. a dayak barátunk aki azóta is naponta ír nekünk, G.úr, Rómeo…. Mind nagyon jó emberek.
Itt nem gond ha cipőt kell esetleg venni, s a dolgos mindennapok is kellemes környezetben telnek el. A tetőteraszra jó felmenni, ott dolgozni, akár a függőágyban, közben ciripelnek a kabócák, süt a nap vagy épp kellemesen hűsítenek a felhők ha felhős az ég… a légkondit nem használjuk, ventilátor sem kell.
Szóval éghajlat kellemes, lakhatás megfelelő, étkezés itt elég egyhangú, de ezen tudunk majd változtatni. Egy jó wok segítségével. Még keveset kirándultunk, idén elég feszített a tempónk, de jövőre még több helyre el fogunk jutni, becsavarogjuk Balit remélem… S talán vár ránk jövőre ismét Japán, Szingapúr, talán Ausztrália is, esetleg Malájzia… Talán a Fülöp szigetek, talán Pápua… Esetleg Borneo és Kalimantán…
De most ugye a munka előbb és a nyelvtanulások még. Ami még jövőre is persze ki fog tartani, s még pár évig akár.
Hiányzik-e valami? Emlékszem a magyar borok, főleg a bazalt borok (badacsony, szentgyörgy és somlóhegyek) ízére, de sok évig éltem arrafelé, s megittam a magamét. Légli, Konyári borai, a Somlói rizling, a Szentgyörgyhegyi… finomak voltak, ám itt az ideje ausztrál, chilei, dél-afrikai borok megkóstolásának, s persze az olaszokénak. A sajt egyszer hiányzott, de pont volt akkor a japán étteremben s elég is volt. Ételek nem hiányoznak. A Balaton szép volt, jó volt, ám itt a tenger, az óceán, s egy élet nem elég a bejárására… míg a Balatont már igencsak megismertem. Itt ugyan nem vitorlázom (még?), de más vízi örömökben van részem.
A táborok voltak jók a buddhista közösséggel, az az egyetlen ami hiányozna-hanem az történt volna, hogy az utolsó 2-3 táborban már olyan fáradtan, elcsigázva érkeztem meg mindig, kialvatlanul az orbán rezsim húzásai s lopásai miatt, hogy nem igazán emlékszem rá, csak arra, aludni szerettem volna napokon át. Részt vettem a programokon, de alig emlékszem rá – csak arra, hogy nagyon nagyon fáradt vagyok de annyira, sokszor még éjjel sem tudtam aludni a stressztől.
Három éve nem lopnak meg, nem kell zárni ajtókat, nem kell hátúszásban úszni, az értékeinket nem viszik el, az emberek érdeklődőek, kedvesek és vidámak. No stressz.
Szóval, kösz, jól vagyunk! Készen új kalandokra, új élményekre, sokkal pihentebben.
És dobpergés…. lehet, mégis 2017-ben még megérkezik a gépemre az android frissítés? Béta teszten a gépemen a Chromebook Androidos frissítése!!!!