Sziasztok,
hát sikerült megfáznom a trópusokon, kicsit Napsinak is. Romeo barátunk is, de még neki is sok barátja, G. úr családja is meg van fázva… ugyanis nagyon nagyon felhős az idő, sokszor 26-29 fok a nappali csúcs, s bizony a szervezetünk ennyi év után már a hőséghez alkalmazkodott.
G úr hozott Duriant nekünk egyik nap, kettőt is!!!! S másnap már a piacon is volt, már ettünk 5 duriant végre, pedig nem most lenne a szezonja… De örülünk hogy van, s nagyon nagyon jól is esik. Egyenlőre nem tudunk betelni vele, valamivel olcsóbb mint Thaiföldön, de nem sokkal. Sajnos egyszer a piacról kukacosat hoztam, nem sok ehető durian volt belül…viszont két igen méretes jóllakott kukac. Hát igen, ők is szeretik…
Azóta megtudtam, a közeli piacon jól átvernek, a duriant 50 000-ért kapom, de saját fülemmel hallottam, hogy előttem a helyi embernek 30 000 rúpiát mondtak, s G. úr is azt mondta, 25-30 000 a reális ára. S valószínű ugyanígy kapok mindent, drágábban, míg nem beszélem jól a nyelvet s nem leszek az árakkal tájékozott. Addig is, a nagy piacra fogok járni, ott nem nagyon vernek át. Azért tettem egy próbát s találtam olyan árusokat a közeli esti piacon is, akik nem vernek át, 79 000 rúpiárt vettem egy – egy kg kígyógyümölcsöt, mangót, mandarint és kb 25 banánt, egy fél fürtöt.
Szomszédtól veszünk áramot már, mert kiderült, neki ez a foglalkozása, az áramot biztosító cégnél dolgozik, így ha fogytán az áram, neki szólunk, 102 000 rúpiáért kapunk kb. 7000 egység áramot. Illetve épp áremelés volt, most már csak kb. 6500 egységet. Fizetés után egy mobilra kapott kódot kell beütnünk a ház falán elhelyezett villanyórán a villanyóra melletti gombokkal s már készen is van. A szomszéd ezért 3 000 rúpiát kap tőlünk, ennyi az ő díja, s nincs sárga csekk, se banki átutalás… annak jutalékaival.
Mióta itt vagyunk, most először kellett gázpalackot cserélnünk, pedig elég nagy lánggal ég. A palack igen kicsike. Valószínű, sokkal jobban van sűrítve vagy jobb gázt használnak, mint orbanisztánban.

A piacon van kígyógyümölcs is, finom érett zöld héjú mangó, a sárga héjút itt még nem láttam, van alma, körte, banán, mandarin sokféle… egyik nap olyan banánt hoztam, hogy borzalmas volt… Rómeónak megmutattuk mikor jött hozzánk kezelésre, s ő nevetve mondta, ez speciális Bali banán, tejbanánnak nevezik, ez nekünk akkor lesz finom, mikor már rohadtnak néz ki, de ők szeretik, így hát nekik is adtuk a felét. Van mangosztán is itt is, és rambután is. És szőlő is. És zöld héjú, de nagyon édes mandarin.
Zöldségek: Vettünk olyan paprikát a piacon, amire mondták, nem csípős… hát nekik nem, de Napsi rendesen vágta ki az ereit, s akkor már tényleg csak alig csípett… Van itt is bazsalikom is, petrezselyem is, paradicsom, burgonya, szóval alapzöldségek, s persze sok minden más is van, amit még nem ismerünk, s van spenót is, saláta is, káposzta is.
És persze magok, húsok is. A legutolsó képen látszódnak a vasalt csirkék – laposak lettek.




Egyik nap örömmel láttam hamburgerest a nagy áruház mellett, vettem is – 7 000 rúpia volt egy finom hamburger!!! Sokat fogok oda járni… Azóta egy kebab árustól is vettem 15 000 rúpiáért, az csirklemellel készül, míg a 7 000 rúpiás vékony kis húspogácsás. Az iszlám negyed kapuja előtt pedig egy kedves muszlim hölgytől vettem olyan Mi Gorenget, sült tésztát, ami kicsit se sem csípett, hoztam Napsinak is belőle, s sült hagyma darabkákkal adták – nagyon finom volt!
M. barátnőnk ismét meglátogatott minket s megint volt így közös gyakorlás. S nagyon jó volt megint…
N. barátunkkal pedig ismét beszéltünk telefonon. Elmesélte hogy polipra vadászott a napokban szigonypuskával, sikerrel. Tudja hol vannak a polipok, s aztán megette miután elkészítette. Szerinte ha egyszer eszünk az ő általa készített polipból, többet magyar ételre nem vágyunk. Mondjuk én amúgy se… Azt is elmondta, tudja hol vannak a teknősök, nem kell vezetőt fizetnünk, majd ő elkísér minket snorkolni oda, ahol a tekik vannak. De jó!
Romeo meghívott családi ünnepségre, mint a család barátait, ám nem tudtunk menni, mert annyi a feladat s a torlódás, hogy jóval éjfél után fekszünk s Romeóék hajnali 3 órakor kezdenek, felajánlották elég ha mi reggel 6 -8 órára megyünk oda, de az is igen korainak tűnt nekünk.
Csöpi, a pók visszatért – azaz el se ment! Sokáig nem láttuk, aztán egyszer reggel korán mikor felkeltem s bementem a nappaliba, ott volt a falon a szoba felső részén… aztán felmászott egy oszlopszerű kiszögellés tetejére – hát ott rejtőzik! Ezen oszlop tetején:

Kicsit olyan volt mint a 8. utas a halál, ahogy a lábait behúzta és elbújt… Még aznap meg tudtam mutatni Napsinak este, majd 2 nappal rá a gardrób szobában találtunk rá, ott időzött éppen. Szóval végig itt volt, velünk! Sok szúnyogtól megment minket.
Német szomszédunk felháborodva mondta, hogy a balinézek nem tudnak jól dolgozni, mert mikor épült a háza, egyik fal 5 cm-el kisebb lett! Nos, itt szemmértékkel dolgoznak, a mi házunkban is bizony nem párhuzamosak a falak, de attól még teljesen jó. Sokat vidulunk azon, a precíz német idejött, s a balinézekkel mindig gondja van… szerinte a fejüket csak cipelésre használják 🙂
Az anyatemplomnál is jártunk az Agung hegyen,
ez a bejárat

ahol a láva 1969-ben kettévált a templom előtt, miközben a balinézek imádkoztak, s így életben maradtak akik ott voltak. Természetesen biztos vannak akik erre is tudományos magyarázatot találnának, s rendben is van – kinek így, kinek úgy.


Azért voltunk ott, hogy G. úr engedélyt kérjen őseitől s az Istenektől, hogy gyógyító lehessen. Én azt kértem az ima alatt, hogy választ kaphasson, ha ez az útja. Megkapta a választ, s megvolt azóta a képzése, hetente jön gyakorolni. Felesége jobban van, bár már egy hete nem tudott jönni kezelésre, annyi szertartás van mostanában meg most van a nemzeti ünnep is, a keze rendben van, csak egyszer fájdult meg. Persze még fogjuk kezelni, ahogy Romeot is, aki megfázással jött hozzánk s stresszel kezeljük.
A japán gyógymódunk alapító tanítójának születésnapján végzett meditációmban ismét kaptam intuíciót, ami a távoli jövőre vonatkozott s nagy boldogsággal töltött el. Napsinak elmondtam, mi volt az, ha aktuális, mások is megtudhatják majd.
És az első mérges tengerikígyót én találtam meg! Pedig nem is kerestem… Snorkoltunk a szokott helyen a Virgin strandon, csigaházakat keresve (csodásakat találtunk a legutóbbi 2 alkalommal, egész nagyokat is, az erős hullámzás utáni napon) s én beljebb mentem halakat bámulni a koralloknál – s a legelső zátonynak egy nagyobb üregébe próbált épp a fekete-fehér csíkozású tengeri kígyó belegyömöszölődni. Egyből riasztottam Napsit mögöttem, s kijjebb mentünk. Hívtam Napsit, jöjjön nézze meg, de nem akarta s kérte én se menjek vissza. Pedig nagyon szép volt… nem agresszív, csak akkor támad emberre ha meg akarják fogni, vagy nagyon nem hagyják békén. Halászokat szokott megmarni, mikor belegabalyodik a hálójukba s megpróbálják kiszedni, akkor nagyon kell figyelni. A Youtube-on találtunk egy videót, ahol egy búvár nem hagyja békén, s egy idő után a kígyó nekiment.
S ez a kép – nem, nem zsugorított emberfej, ki találja ki, miből van? A strandon találtuk…

Sikerült egy jó sci-fi sorozatot találnom, 2 évad eddig, s az elsőt végig néztem, nagyon jónak találtam. Mars, Föld s egy Övezet nevű terület ahol játszódik, izgalmas is, rejtélyes is sokáig, de azután helyére kerülnek a mozaikok. Térség a címe, illetve új a Billions sorozat nekünk amit nézünk, annak eddig szintén két évada volt, egy kicsit sem szimpatikus karrierista ügyész s egy brókercég vezetőjének párharca, utóbbi szimpatikusabb. Hab a tortán, az ügyész felesége a brókercégnél pszichológus… Nagyszerű alakítások, zseniális fordulatok eddig az első évadban. Eddig bejött. Hamarosan vége a Twin Peaksnek, a legutóbbi rész eléggé bejött… a Trónok Harca 7. évada is véget ért, most már csak a Sense8 második évada maradt nézni s a Billions, meg a TwinPeaks utolsó 2 része …
Nemzeti ünnep is volt itt, a függetlenség napja, melynek tiszteletére az iskolákból kiválogatják a magas, erős fiúkat, lányokat, akik felvonulnak, alakzatban mennek az utcákon,



és rengeteg km-t legyalogolnak menetben. Romeo fiát is kiválasztották, nagyon büszke volt s boldog is, mert másnap nem kellett iskolába menniük azoknak, akik meneteltek. E népnek tényleg fontos a szabadság, s ki is állnak érte ha kell.Eljutottunk a Tirta Ganggára is, ami az egyik fő híres látnivaló Amlapúrában. Gyönyörű volt… Napsi írt róla már. Én csak annyit írok róla, hogy van benne egy neves étterem is, és kipróbáltuk. Nagyon nem volt olcsó az itteni árakhoz képest, de finom volt a királyi kacsaleves amit ettem, csak nagyon kevés, még jó hogy kértem fokhagymás pirítóst is. 60 000 rúpia volt a kacsaleves, 50 ezer a garlic bread.
Még majd elmegyünk a Vízi palotához is, és egy másik nevezetességhez is, szóval érdemes velünk maradni!
Ismét nehézfém kivezetést tartok, kb. egy hónapig, mert ahogy a Candida mennyisége csökkent, egyszer csak elkezdte elengedni a még lekötve tartott nehézfémeket spontán, így most ismét kúrát tartok. Sajnos kávét megint nem ihatok, de kólát se, így két napig elég erős fejfájásom is volt. De ezen is túl vagyok, s hamarosan remélem a candida is visszaszorul. Most három-négy hét a kúra ideje. Neten megtaláltam hogy akár 2 évig is eltart, mire a nehézfémek kiürülnek – de az én szervezetem most nem bír többet. Úgy néz ki, a legnehezebb részen túl vagyok mikor 2 óránként keltem fel éjjel, most már mintha csökkenne a távozó nehézfém mennyisége. Azt is érzem, az agyamból szed ki sokat most a koriander, ami az idegrendszerből egyedülállóan képes a nehézfémek kiválasztására jelenlegi ismereteim szerint. Korábban a gerincemnél éreztem. Az biztos, a méregtelenítés ellenére jobb a fejem, gyorsabban tanulok s könnyebben jegyzem meg a kanjikat is. Azután jött egy nehezebb időszak most, mikor már csak kb. egy hét van hátra… kiütések jelentek meg az ujjaimon, egymás után. Utánaolvastam, s bizony a méregtelítés idején ilyen van, főleg a nehézfém kivezetés nehéz, vannak akik úgy érzik nem is élik túl, van ennek egy szakmai kifejezése is, szóval lelkileg is bírni kell ezt az időszakot. Már kevesebb ürül ki, ugyanakkor a Candida megint visszatámadt, valószínű az ujjaimnál megjelent kiütések is az ő műve. 71 féle mérget képes termelni, s keményen visszavágni. Kb. egy hétig tarthatnak a kellemetlen tünetek, nekem még egy hét van hátra a kivezetés jelen szakaszából, de a candidát még utána kb. egy hétig kordában kell tartani, aztán hátha az immunrendszerem már átveszi. Ha nem, jövőre folytatom a méregtelenítést ismét több hónapon át. Illetve még idén egyszer csak lapacho teás kúrát még tartok, azt a teát nagyon szeretem is. Miután lementünk 2 egymást követő délután hétvégén snorkolni a tengerhez, a kiütések jelentősen visszafejlődtek – szóval gomba volt, mert a sót nem szereti a candida.
Nyelvtanulásban változás jön mikor Bangkokba megyünk, ott tartózkodásunk alatt csak a japán kanjikat tanulom s intenzív thai nyelvgyakorlásra megyek rá. Akivel csak lehet, thaiul fogok beszélni, beszélgetni. Utána pedig pár hónapig intenzív indonéz nyelv tanulás jön, március végéig kb novembertől, hogy az itteni kommunikáció is menjen, majd márciustól intenzív japán nyelv következik. Utána megint Thai nyelv intenzíven, mert szótanulás következik. Az olasz az egyetlen, amit lépésről lépésre tanulok, nem intenzíven, mert Olaszországban olyan drága minden, hogy évek még, mire oda eljuthatunk.
Jelenleg már a 3. szint kanjijaiból 500-at tudok, mindegyikhez 6 összetételt, így az előző két szint kb. 300 kanjijával együtt 800 kanji s 4 800 összetétel, ahol tartok. Épp ismételem az utolsó 100 tanultat, s jön még 80 kanji, ennyi maradt a 3. szint anyagából. Valószínű, 2 hét alatt megtanulom s ismétlem, majd akár egy hónapon át csak ezt az 580-at ismétlem, míg biztosan nem megy ránézésre az összetételekkel együtt. Azután idén még van a 2. szint 158 kanjija, összetételei, s a többi már hab a tortán, ha sikerül. Azaz még idén tanulnám az I. szint kanjijainak egy részét, legalábbis belevágok. Az még majdnem 1000 kanji lesz, az összes eddigi duplája – de van kb. 300 olyan köztük, amelyhez csak 1-2 összetétel tartozik.
Thai nyelvből még olvasás elején tartok, de egyre könnyebben megy a helyes hangsúly felismerése. De ezt az alapozást nem lehet kikerülni. Ami jó, hogy egész biztosan jövőre már csak az olvasásban elmélyedés s szókincstanulás van hátra a thai nyelvből.
Végre az indonézzel tartok ott, a piacon nem csak egy egy szóval kommunikálok mint korábban: Berapa? Mibe kerül, hanem Berapa harga ini? Ennek itt mi az ára? Hamarosan végzek az indonéz kezdő tananyaggal, és jön a 4 alkalmas ismétlése, hogy biztosan rögzüljön. Végre az Olasszal is tartok ott, az első kezdő anyag rögzül, pedig csak először ismételtem. Még jön 3 ismétlés. De összesen 6 kezdő anyag van, az olasz nyelvtan azért jóval bonyolultabb mint az indonéz.
Egy hónapon át írtam a kiadásainkat, ahogy Thaiföldön is tettem korábban. így tűnt fel, ételre elég sokat költünk, többet mint Thaiföldön pedig itt elvileg olcsóbb – aztán kiderült a piacon vannak az átverések, tehát azért lesz ez még jobb.
íme, a havi kiadásaink összesítve:
Lakás bérlés 2 000 000 rúpia, kb. 40 000 ft.
Rezsi: Villanyra 100 000, azaz 2 000 ft, gáz 21 000 rúpia, azaz 400 ft de úgy, hogy csak 2. hónapban kellett cserélnünk. Ivóvízre 235 000 rúpia ment el, azaz kb 4 600 ft. Lakhatás összesen kb. 2 400 000 rúpia, azaz 47 000 ft rezsivel. Ez nem rossz. Főleg a rezsi ára tetszik, 7 000 ft…
Étkezés: Ide tartozik, 8 napot töltöttünk részben strandon, olyankor ott eszünk ami drágább. Napi kb. 150 000 rúpiát költünk, ami 3 000 naponta forintban. Szóval az étkezés 4 750 000 rúpia kb, 95 000 ft kb. Szóval itt vannak tartalékok, ha már tudom minek mi az ára, a piaci vásárlások, ami hetente 1-2 alkalom, 30 %-al csökkenni fognak, illetve ha időnként magunk főzünk – Napsi szokott is, itt van konyha. Thaiföldön nem volt, ott senki nem főz a házban a meleg miatt, elszoktam a főzőcskétől, de Napsi Thaiföldön is készített ételeket.
Tisztálkodó szerekre 334 100-at költöttünk, forintban ez 6680 ft.
Robogóra 800 000 rúpiát költünk egy hónapban, a bérleti díja ennyi, a benzin 110 000 rúpia, azaz 2 200 ft volt a hónapban s volt a gumik levegőnyomásának feltöltése. 2 000 rúpiába került, 40 ft-ba. Összesen tehát robogó bérlés s üzemeltetés: 18 840 ft,
Strandbelépőkre, parkolásra: 376 000 illetve 5 000 rúpiát költöttünk, 7 600 ft-ot. 9 alkalomra.
Ruházkodásra: 185 800 rúpiát költöttünk, 3 700 ft-ot.
Vettünk bútorokat is még, 370 000 rúpiáért, a hálóba egy alumínium 5 szintű kis polcot, és a ruhák tárolására a gardróbszobába egy akasztós alumínium nagyobb alkalmatosságot. Szállítással együtt került ennyibe, azaz 7 400 ft-ba.
Vendégeknek nasi és alkohol s kávé költésünk: 667 000 rúpia, 13 340 ft. Ebben benne van a 2 luwak kávé, pár citromos sör és 2 palack ausztrál vörösbor.
Mobiltelefon feltöltések 104 000 rúpia, azaz 2010 ft kb.
Belépőjegyek, adományok templomoknak: 340 000 rúpia, 6800 ft.
Az internetünk most 300 000 rúpia volt, 6 000 ft. Jövő hónaptól 500 000 a gyorsabb net, azaz 10 000 ft.
Ruhamosás a mosodában 3x történt, 200 000 rúpia, 4 000 ft, ebben az ágyneműk mosása is benne van.
Egyéb kategóriába 368 000 rúpia jutott, 7360 ft.
Havi tétel kettőnknek együtt 1 400 000-el a vízumhosszabbítás is még, az 28 000 ft.
Tehát összesen 13 400 000 rúpia volt egy hónapnyi költésünk, ami 270 000 ft kb kettőnknek, tengerparti strandolásokkal együtt s ehhez a havi költség átlaghoz kell számolni kettőnk repjegyét fél évente egyszer, ami még növeli a havi átlagköltséget s a vízum alapdíját.
A repjegyek ára: kettőnknek retúr 155 000 ft összesen, fejenként és utanként 39 000 ft.
A vízum ára: kettőnknek 26 000 ft.
Transzfer még a reptérre, kb. 500 000 rúpia lesz, 10 000 ft.
Tehát egy éves itt tartózkodásunk kerül nagyjából 3 580 000 ft-ba, azaz fejenként 1 790 000 ft-ba. Ami havonta kb. 150 000 ft fejenként, robogó bérléssel s havi 8 nap tengerparti tartózkodással – ami egész jó!
Na, most már képben vagyunk, mennyibe kerül egy éves itt tartózkodás.
És akkor következik majd egy évfordulós bejegyzés.