Nos, megérkeztünk Amlapurába, és a bérleménybe megérkeztek, amiket kértünk, nézzük meg a változásokat hát..
Ez volt a konyha s hozzá tartozó rész.
Ilyen lett:
Kaptunk ide rízsfőzőt, ami az asztalon van, gáztűzhelyt 2 főzőfejjel, nagy hűtőt mélyhűtő résszel, viztároló edényt s ivóvizes ballont tele vízzel, összesen 6 szép képet a falakra… azóta szereltek fel szúnyoghálókat is fenti kis szellőző ablakokra.
Vizesblokkokat is nézzük meg:
Ilyen volt:
Ilyenek lettek:
Kaptunk zuhanyzót, tükröt a konyha melletti helységbe, szappantartót mindkettőbe és fogasokat az ajtókra a törülközőknek, ruháknak, wc-t ami itt még ekkor lekísérős volt, vízzel mi öntöttük le. De most már, egy héttel később vízöblítéses, modern Wc-t kaptunk, igaz a munkás nem tudta teljesen felszerelni, nem ismerte itt mi hogy van, de be tudtam fejezni miután vettünk egy csillag csavarhúzót. Érthetően a wc űlőke felszerelése hozta zavarba.
A kis sötét szoba üres volt, nem készítettem róla képet korábban, de ilyen lett:
Ezt a gardrób szekrényt kaptuk bele, van hát öltözőszobánk…
A háló nem változott semmit:
És a világos kis szoba ilyen volt:
Ilyen most:
Másik kisasztalt kaptunk, s bár itt nem látszik, kaptunk TV-t is és törülköző szárítót is.
Nézzük meg az udvarunkat is:
Itt tároljuk a robogót, itt a feljárat a tetőteraszra, s az utolsó képen a házi, helyi oltár.
Nézzük meg végül a tetőteraszt:
Ilyen volt:
Ilyen most:
Kaptunk egy új, felszentelt oltárt, ami a fő szentély, jobbra mellette a víztartály, ahová az udvarból naponta kb. 5 perc üzemeltetéssel juttatjuk fel a vizet kis szivattyú bekapcsolásával. Természetesen maradt a fedett rész is, az ugyanolyan.
Megtaláltuk a régi ideiglenes fa oltárt is a háztól nem messze:
És akkor nézzük meg a kilátást:
És első naplementénk ilyen volt:
Napsi kis videót is készített róla, s feltöltötte megosztóhelyre. Racionálisabb beállitottságú barátaink hamarosan elő is álltak tudományos magyarázatokkal, mitől lehetett – amiről eszembe jutott, hogy kb. 20 éve csak így voltam hajlandó nézni a világot… Nekem akkor első Tanítóm, mikor látta mennyire meg akarok magyarázni mindent tudományos alapon, kezembe nyomott egy kis könyvet, Szaraha Királyi Énekét, Nagarjunától… Tudtam, nem véletlenül kapom, elolvastam. Egy része pont azokról szólt, akik mindenről elméleteket gyártanak, mint én is tettem akkoriban, ami eltérít az Úttól. S nekikünk ennyit mond, üzen: Csak gyönyörködni a szivárványban nem lehet? Emlékszem, mennyire szíven ütött ez a mondat. S megváltoztatott bennem valamit.
G. úr, mikor meglátta a fotókat, annyit mondott: Az Istenek jelezték, hogy fogadnak minket itt. A Balinézek szerint nagyon csodás az érkezésünk, hisz anélkül tudtuk volna, a Galungán ünnepre, a legnagyobbra érkeztünk meg, mikor az Istenek lejönnek az emberek közé több mint egy hétre. Jelenlétük erősen érezhető volt. Azt mondták, az is hogy a delfineket a parttól ilyen közel láthattuk, s épp ott jöttek ki előttünk a vízből, szintén nagyon jó jel, mert mások súlyos pénzeket fizetnek, errefelé delfineket láthassanak, s messze kell menniük a parttól érte hajóval, és Bali teljesen másik részén. Természetesen, ki – ki úgy értelmezi, ahogy jólesik… De ebben tényleg lehet gyönyörködni, nem igaz? Élőben még csodásabb volt…
Amúgy nagyon kevés szabadidőnk van, mert egyrészt a nemzetközi szervezettel kapcsolatos feladatok az időeltolódás miatt hajnalig tartottak napokon át, másrészt sok forditás várt Napsira, illetve a Balinézek befogadtak, s részt vehettünk egy több napos szertartáson, ünnepségen, s hogy mi minden történt csak egy hét alatt velünk, hamarosan beszámolunk róla, olyan képekkel, melyeket nem mindennap lehet látni…
És eljutottunk a Virgin Beachre is 2.5 órára már, az is csodás volt, ott is készültek fotók, s persze majd jön Napsi is a beszámolókkal a viz alatti birodalomból, amint nyugalmasabb a helyzet, mert egy hét alatt annyi minden történt, hogy még a bőröndökből se tudtunk teljesen kirámolni…
Viszlát hát hamarosan!