Nos, megérkeztünk Amlapurába, és a bérleménybe megérkeztek, amiket kértünk, nézzük meg a változásokat hát..
Ez volt a konyha s hozzá tartozó rész.
Ilyen lett:
Hónap: 2017 június
Ismét Ubudban, 2. rész
Nos, elég elfoglaltak vagyunk, de azért legalább Ubudról írok. Napsi később ír blogot, rengeteg angol nyelvű ügyintézés, kommunikáció foglalta el, meg a költözés, berendezkedés, ám ha kipihente magát, biztos megörvendeztet a snorkos bejegyzésekkel minket.
Ubudban nagy meleg fogadott az első két napon, amikor ügyintézni kellett: Vízum hosszabbítás indítása, másnap pedig közjegyzővel megbeszélés. Utána elsősorban Tegallalalangra szerettünk volna elmenni önállóan már, robogóval, de nagy esők jöttek, napokon át, lehűlt a levegő ami jó volt viszont – de Tegallalangra nem jutottunk el sajnos. Szürke volt az ég, s egyszer 20 órás folyamatos eső is volt – a száraz évszakban, amin nagyon meglepődtek a Balinéz emberek, ilyenre nem emlékeznek.
Ismét Ubudban – és mennyire más
Ubudban vagyunk ismét, már 5. napja. Sok a feladat, nincs megállás, otthon maradt társainkért nagy erőbedobással dolgozunk, jobb lehessen majd az életük már jövő évtől – persze helyettük nem tudunk dolgozni, nekik is oda kell majd tenniük magukat.
Napi Punika, durrdefekt, egyéb történések
Amedi tartózkodásunk lassan véget ér, legalábbis egyenlőre. Talán még leszünk erre, búvárkodásra mindenképpen ideális a térség.
Esős napok is voltak, olvastam hogy Thaiföldön is, a természet most visszaadja az aszályos időkben elvett csapadékot a térségnek, úgy látszik.
Első látogatás a tradició fővárosában
Nos, úgy néz ki, földrajzilag célba érünk – beengedtek Karangaszem királyi család tartományának fővárosába, ahol nem sok külföldi van.
Ez a hely Amlapura, s egy vizen lebegőnek tűnő palota is van benne. A királyi család volt székhelye.
Még Amedben ismertünk meg egy embert, akinek Romeo a felvett neve, és ő kérdezte ki, mit szeretnénk, miért jöttünk, s őszintén elmondtuk neki. Felajánlotta, segít lakást keresni a Tradicionális részen nekünk, mert szimpatikusak vagyunk. Itt is úgy működik, mint Japánban – természetesen nem azt nézte, amit mi szerettünk volna: kertes kis házat, hanem a baráti, családi körében mi van kiadó, s azokat mutatta meg.