Milyen Amedben két hét után?

Nos, elég jó itt Amedben két hét után. Egyre nagyobb távolságokra megyünk robogóval ketten, tegnap elmentünk a „fehér homokos” partra is snorkolni délután 5-6 között, s utána az Enak warungban ettünk. Még jókor érkeztünk, kemence begyújtás előtt öt perccel, 10 perccel később már telt ház volt. Napsi evett ott egy Nasi Csampurt, ami rizs mindenféle zöldséggel, s egy különleges, tempe nevű kiegészítővel. Én ananászos csirkét, Ayam Nanas-t kértem, amit kókusztejben, csilivel készítettek el, fahéj is volt benne, köretnek főtt rizs s nagyon nagyon finom volt, szinte mint egy thai étel… Szinte minden nap lemegyünk a közelebbi snorkos helyre, a korallzátonyhoz 1-2 órára, néha fél napra, s nézegetjük a gyönyörű halakat. Napsi fog majd részletesebben írni róla, ha utoléri magát időben. Hamarosan elmegyünk a japán hajóroncshoz is, ami 7 km-re van innen. Ha valaki szerint ez nem távolság, tengerparti útkezdetről van szó, hatalmas emelkedőkkel-lejtőkkel s hajtűkanyarokkal, kavicsfelhordásokkal útközben, s mindenféle rejtett csapdákkal. Ráadásul lehet rá számítani,szembejövők épp beláthatatlan kanyarban előznek, vagy egymás mellett megy épp 3 robogó, vagy index nélkül elindul az épp kikerült autó s rád húzza a kissé vaksi sofőr a kormányt, szóval minden út kalandos. Végre jók viszont a snork  felszereléseink is, mert ami Thaiföldön bevált, itt nem sajnos. De vettem egy másik készletet, amelynek a pipája már tökéletes volt, majd egy maszkot amit egy búvár ajánlott, s azzal már nagyon jól érzem magam a víz alatt, nem folyik bele a víz kicsit sem.

Ami rossz, kívülről jön: a magyar bankok, erste s cib ügyfél-ellenessége, butaságai. Szerencsére nekem van már máshol is bankszámlám, s ott megkapom amire szükségem van. Viszont az ő bankkártyájuk meg nem használható sikerrel eddig Amedben…  De azért megvagyunk.

Reggelire 10 000 rúpiáért finom ételeket lehet venni utcai árusoktól, kifőzdéktől, van nasi goreng és nasi champur általában, néha sült csirke is. A robogóval hordom a 20 literes vizesbödönt már én kis, 2-3 naponta. Napsi végre ihat kotyogósból kávét.

Ez egy bolti leves, amit 3 000 rúpiáért lehet venni.
Ezt Napsi ette, zöldségleves
Ez a dadar gulung palacsinta, kókuszos töltelékkel, egyik nagy kedvencünk.

 

Áramszünetek vannak, van amikor fél napig is eltart, van amikor pár perc. Tényleg csodás látvány volt, ahogy a panorámás étteremnél láttuk az egész partot fél percre besötétedni este, majd újra kivilágosodni egy kis áramszünet esetén, amit egy hosszabb, pár perces követett s minden rendben volt ismét.

Nagyon nagy élmény a csillagos égbolt, rengeteg a csillag… fenséges látvány esténként. S itt 12 óra nappal, 12 óra este.

Nehézfém méregtelenítésem a végére ér úgy tűnik, ma végigaludtam az éjszakát, pedig a huminiqum-alga-koriander hármas eddig eléggé megviselt mindig, igaz pár napig mindennap még Napsi készített fokhagymás pirítóst nekem, ami még szintén sokat segített. Kb. 5 hónap óta először aludtam végig egy éjszakát…  Tovább tartott a folyamat, mert egy hétig nem lehetett koriandert venni, de végre van megint, s holnap készítem az utolsó adagot…. sajnos még mindig nem kávézhatok majd, se sör, se bor, mert 6 hetes utókúra jön, ezalatt a huminiqummal ásványi anyagokkal töltöm a szervezetem, sok gyümölcs, zöldség kell ami itt van is, sok vitamin és a candida gomba visszaszorítása, amihez még 2 hétig grapefruitmagcseppeket szedek, majd utána 4 hétig még lapacho teát iszom. Ha nem elég, folytatom tovább utóbbiakat.

Elírtam korábban a vulkán nevét, Agung a helyes neve… Nagyon szép látvány, ma például nagyon tisztán látható, még a tetején lévő tűzhányó is látszik, mert általában felhők veszik körül vagy a tetején takarják el…

Egyik nap mikor egy panorámás vendéglőben ettünk, onnan gyönyörködve a naplementében, szokás szerint Napsi elindult a műútra, ott veszem fel, mert a parkoló sóderes, köves, s még nem vagyok elég gyakorlott ezen körülmények között… egy idős házaspár hölgy tagja is várta, férje kiálljon a robogóval, de ő még szöszmötölt, én kitolattam, s ekkor éreztem valaki felül a robogóra mögém … az idős hölgy!  Mondtam sorry, mire észbe kapott, de percekig nem bírta a nevetését abbahagyni, s leszállni a robogóról. A férje is jót mulatott. Mondtam Napsinak, meglepődött volna, elszáguldok mellette a hölggyel a robogón mögöttem 🙂

Sok a dudálás, ami itt annyit jelent, vigyázz…. dudálnak előzés előtt, dudál aki kiáll beláthatatlan kanyarban, de ezek nem harag dudálások, hanem jelzés – vigyázz, jövök. Vigyáznak egymásra.

A szomszédék állást találtak, a kedves perui származású  amerikai hölgy egy hotelben lesz menedzser, a fiú ugye búvároktató, s eldöntötték, itt maradnak Amedben, itt. így a kismacskát befogadták, már náluk eszik nem a két ház között, már ritkán jár át hozzánk.

 

Tigris már ritkán jön át hozzánk.

Örülök neki hogy boldogulnak, fiatal házasok.

Ismét meggyűlt a bajunk a hangyákkal, vannak ilyen nagy hangyák erre, lassúak, aranyosak, ha nem lépek rájuk nem csipnek meg. A lakásban egyet láttunk először, majd többet, s egyik este mikor hazajöttünk, Napsi ágyrészénél bandáztak. Néhányat véletlenül össze is tapostunk. Elkezdtük kitenni őket, söprűvel, kézzel, papírlapra felvéve… több mint 40 hangyát tettünk ki, sajnos 5 el lett taposva. Másnap még 17 nagy hangyát tettünk ki, harmadik napon csak egyet, s addig örültünk, míg nem sikerült Napsinak végre kihúzni az éjjeliszekrénye fiókját – ekkor egy jézusom hallatszott, majd gyorsan visszatolta a fiókot s közölte – tele van óriáshangyákkal s tojásaikkal. Mondtam, nyisson ajtót, mert futnom kell majd… Kinyitotta, egy hirtelen kirántottam a fiókot s kifutottam vele a kiskertbe, s kiöntöttem a tartalmát ott, majd a fiókot egy nagy kőre tettem.  Másnap már csak pár hangyát kellett kitessékelnünk a lakásból, de megjelentek a fürge rohangálós hangyák is, s a gonosz csípős hangyák is, amiket Thaiföldről már jól ismerünk..

Moszkitók vannak, de az ágy körüli moszkitó háló teljes védelmet ad.

Itt is mosoda van, nincs mosógép a házban. Jó itt lenni, de még nem ez az a hely, ahol hosszabb időn át el tudnám magunk képzelni, keresünk még tovább.

Thaiföld tengerpartjai csodásak, homokosak, simán úszás közben le lehet bukni a viz alá…  de itt sziklás, köves, korallos, úszni lehet felettük, de lebukni víz alá itt nem tanácsos.  Ugyanakkor Thaiföldön egyre több volt a medúza, itt eddig semmi ilyen nincs, de vannak helyette veszélyes víz alatti állatok, nem is kevés – ha Napsi megírja a bejegyzést, kiderül, mifélék ezek, milyen veszélyek vannak.

Az időjárás most csodás, ilyenkor kell kihasználni a tengerparti lehetőségeket, mert esős évszakban reggel 5 órán át esik azt mondják, majd eláll, s később megint esik. Békés, csendes itt, s találtunk egy olyan helyet, ahol élő zene van. Napsinak bejött, én fáradt voltam s majd elaludtam, mert csak lassú számokat játszottak, vacsora alá aláfestő zenét, de este 10 óra után már jöttek gyorsabb számok is.

A balinéz palacsinta szerintem zseniális, nagyon finom, banánnal töltött s egy karamellizált csokiöntetet kapunk hozzá, kókusszal, hát isteni….  De azért egy jó szomtám vagy pad-thai vagy tom jam kung vagy thai sült rizs nagyon jól tudna esni… itt nincsenek thai vagy japán éttermek, s az indonéz-balinéz ételek valahogy nekem nem annyira karakteresek.

Vannak olcsó tengerparti warungok is, ott tényleg az a jó hogy olcsó, mert nem nagyon ízletesek az ételek, kivéve a kedvenc helyünket, ahol a néni nagyon nagyon jól főz…

Már három fős a helyi gyakorló közösségünk, M. barátnőnk becsatlakozott hozzánk, most visszament Ubudba de hamarosan visszatér, s gyakorlunk együtt tovább, a japán gyógymódot.

Meghoztuk a döntést is, itt fogunk megpróbálni letelepedni, de úgy, hogy szeretnénk minden évben visszajutni Thaiföldre is, ott pihennénk, amikor itt esős évszak van, ott csodaszép idő…

Ilyen volt egy naplemente a korallos snork helyen.
Ó, pálmafák…

 

Megismerkedtünk egy balinéz úriemberrel, aki segít nekünk szállást találni olcsón, hosszú távra. Azzal biztat, 20 millió rúpia éves díjért találunk, mutat ő nekünk lehetőségeket innen kb. 15-20 km-re, s  értünk jön, elvisz, megmutat mindent s hazahoz ide Amedbe, egy nap alatt. 20 M rúpia, az havi egymillió hatszázhetvenhét rúpia, azaz kb. 35 000 ft… az már kedvező ár, olyan mint Thaiföldön volt. Ehhez persze jön még a rezsi, ami kb. 450 000 rúpia egy hónapban. Meg a mosodai költségek, internet, de akkor is kedvezőnek tűnik… ráadásul azt ígéri, kertes házakat fog mutatni.

Lehetséges, hogy meg fogjuk találni, amit keresünk? Egy olyan helyet, mely nincs túl messze a tengerparttól, van a közelben piac, bolt, de az utcai árusok is, mosoda, minden ami kell, s van szép kertje, s kellemes otthon lehet csendes környezetben? Álmomban láttam egy sziklán házikót, a tenger felett vagy 40-50 méterrel, s vannak ilyenek is persze, de még annyi minden lehetséges… nyitottan várom, mit mutat majd ismerősünk, mit ajánl… Lehet, még nem ez lesz a tuti-igazi, de lehet megtaláljuk, ahol egy évet már el tudnánk tölteni.

 

Eddig minden csodásan alakul. S végre tudunk aludni is, pihenni is. Jó pihenést mindenkinek…

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük