Nos, a hétvégén Napsi elutazott, én meg elkisértem a reptérre majd hazamentem, hogy utána vissza is induljak Bangkokba nem sokkal oltásra, s pár nap pihenésre…
Az utolsó oltást megkaptam. Betelt az oltási könyvem, de kaptam másikat!
Erről jut eszembe, Napsit folyton ugratom egy ideje – ugyanis mikor mondtam amikor legutóbb együtt voltunk oltáson hogy elmegyek wc-re, megkérdezte: A Trópusi Betegségek Kórházában? Igen, ott… S onnantól kezdve, a sky trainen vagy a hotelben valakit mutattam neki, s szóltam – szerintem ő most jött a Trópusi Betegségek Kórházából… Vagy az étteremben: Azt hiszem a szakács tegnap jött ki a trópusi betegségek kórházából…Vagy a felszolgáló…
A thai nyelvvel kapcsolatban eléggé elkeseritett, hogy a háziakkal nem tudok nagyon kommunikálni – de például a szomtámos néni megértette s ő mondta utána el a háziaknak, amit mondok. Thairól thaira tolmácsolt!
Az oltás után estére repülővel Krabi mellé érkeztem, s már várt a szállás kisteherautója. A sofőr is értette amit mondok, sőt egész sokat beszélgettünk, megtanitotta a vizesés szót is. Az itteni éttermekben, sőt még a bankfiókban is könnyen boldogultam, minden eszembe jutott. S még a kiejtés is stimmelt.
Na igen, bankok…a Citibankot átvette az Erste, s kiküldték a bankkártyát 3 éve nem létező volt magyar cimre… majd végre ide Thaiföldre, amit rögtön benyelt az automata… Most irták meg, közben érvénytelenitették sajnos a kártyát… hát gratulálok. Küldenek újat majd. Drukkolok nekik, sikerüljön, 10 átvett Citibankos ügyfélből 8 káromkodik hónapok óta gazdag nyelvezettel.
Küldtek nekem pénzt orbanistánból thai bankszámlámra de nem érkezett meg… hétfőn majd a városunkban kell bemennem a bankfiókba, az itteni fiókban azt mondták, nincs Thaiföldön a pénz, a magyar bank szerint igen… de itteni sajátságok miatt csak a városi fiókunkban tudok meg dolgokat majd.
Közben sikerült nagy nehezen Napsi segitségével, egy órás Skype interjú után ahol Napsi tolmácsolt angolra, offshorenak nevezett bankban bankszámlát nyitnom. Mint a netnomádok. De, még ott is sok minden van hátra, mire kiküldik a bankkártyát is.
Olaszt utoljára ismétlem, két hét alatt végzek vele. Ma a 40. leckét ismétlem, naponta egyet, a japán kanjiösszetételekkel jól haladok, s a thai ismétlés is megy szépen, lassan meglesz a 70 lecke átismétlése s közben 71-től napi egyet tanulok is…
Krabin első nap reggel strandoltam, majd pihentem s tanultam. Másnap be kellett mennem a bankfiókba, s sétáltam s remek üditőket találtam, amiket eddig nem láttam.. Dobozos kókusztej, de mangóval vagy duriannal is kapható…. isteni finom!!!! Vettem is Napsinak is belőle, ha visszajön azt kapja, finom sült rizzsel a lá én módra…
S 2. nap délután elmentünk a tigris barlang templomhoz, ami egy hegy tetején van, s teljesen meredeken kell felmászni afféle padláslépcsőkön 1200 m-t, ebben a páratartalomban. A viz már az elején kivert, kétszer vártam meg, az átizzadt ingem megszáradjon rajtam, de 1200 méter körül már hiába, ott hideg volt. Mivel kisérőm aki lent maradt mondta hogy fent hideg lesz, nem vállaltam be egy újabb tüdőgyulladást, igy visszafordultam pedig nem szokásom, s alig volt már hátra… de mire fotóznék fent, már meg is fázok. Igy is gyorsan vennem kellett száraz inget útközben hazafelé, majd a szálláson forró zuhany alatt töltöttem sok időt, majd légkondi nélkül kb. éjfélig, akkorra akklimatizálódtam vissza. Jó csipős ételt ettem, az is segitett.
Kisérőm nagy izomlázat várt tőlem mára, de az érdekes mód elmaradt… elmentem ma reggel is a strandra, majd tanulok, pihenek, s holnap megyek vissza haza repülővel Bangkokig majd busszal haza… közben tanulok persze. Ennyi volt a pihenés egyenlőre, de ha megjön a pénzem, még lehet egy kicsi… ami lényeg, jobban megy a tanulás is, ha pihenhetek is közben, jó tesz a reggeli úszás a testnek, ahogy itt mondják: Wáynáám dii tó rángááy…
S a napfürdő is.
Bárcsak jöhetne olyan életmód, hogy reggel korán kelek kipihenten, úszom, snorkozom majd tanulok, utána szieszta, majd ismét úszás s megint munka, tanulás, de lazán… este szórakozás akár éjfélig…
Azért vállalok be ennyi nyelvet most, hamarosan könnyebb legyen… s pihenve dolgozzunk majd már. Máshol, valahol tengerparton.
Ahogy élni kellene. Szerintem.