Szóval, Napsi meglepett engem egy viz alatti kamerával, mint korábban irtam. Én meg szintén rendeltem neki meglepit, de mivel start-up volt s közösségi finanszirozás, hónapokkal ezelőtt még nem lehetett tudni, mikorra készül el a találmány. Olasz fejlesztés, a mobil kamerájára helyezhető macro s micro mini kamerák, amikkel fantasztikus felvételeket lehet késziteni akár egy lepke egyetlen poráról a szárnyán.
Majdnem 30 dollárba kerül mindössze. Kb 9 000 ft.
December közepén jött az értesités, hogy a csomag elhagyta Olaszországot, s három nap múlva már nem volt nyomkövetés. 4. nap sem, de ekkor megtaláltam azt az ingot, hogyha több napig nincs meg a csomag, forduljak a helyi postához… na, ennyire nem tudok jól thaiul, ráadásul döbbentem láttam, hogy elirták a cimet, felcserélték a házszám jegyeit… Kétségbeesve kerestem hol lehet az a cim, kiderült pont a mi házunk mögött van. Mint Japánban, itt is csak a postás tudja, melyik házszám hol van, mert elég össze vissza vannak. Ma elkezdtem gyakorolni, mit mondjak a szomszédnak, mert láttam egy postai értesitőt a postaládából kilógva. Napsi hazajött, s rákerestünk a thai postára, s láss csodát, van nyomkövetésük, s már mutatta is a weblap, ma próbálták kézbesiteni, de ismeretlen a cimen a cimzett. Jaj, nehogy visszaküldjék, fél öt volt, ötkor zár a város központi postahivatala a net szerint, még motortaxival odaérhetek – s már rohantam is, csak az utlevelem s pénzt vittem magammal. Egyből volt is motortaxis, mondta tudja hol a posta, robogunk. 16-40-re ott vagyunk – de már zárva, 16.00 órakor bezárt. A taxis mutatja, még rakodnak páran nagy postai zsákokat, odalépek, s megkérdem thai nyelven, tudnának-e segiteni, csomagot várok olaszországból, de elirták a cimet s ma jött meg de rossz cimre. Mintha zárás után ez volna a világ legtermészetesebb módja, elkérik a nyomkövetési számot, beütik a gépükbe mert nekik is van itt a raktár félében, majd szól a vezető, kövessem. Átvisz egy oldalsó ajtón a már bezárt irodába, ahol 2 hölgy még bent van, thaiul pár mondatot váltanak, s hozzák 1 perc 25 másodperc múlva a kis csomagot! Aáirom egy digitális tollal egy digitális lapon, s már vihetem is, még az útlevelet se kérték el, megbiztak bennem. Kérem szépen, kedves otthoniak, 16. 47 -kor ismét a motortaxin ültem, azaz mindez 7 percet vett igénybe. A taxis meg is várt, látta mennek a dolgok. 17.00 órakor boldog karácsonyt kivántam Napsinak egy rosé borral együtt adva át az ajándékát, hadd gyakoroljon vele. A következő egy órában egy növény hajtását, kagylók, csigák héjénak mintázatát fotozgatta nagy lelkesen s az én szerinte csodaszép szemeimet… Én meg boldog voltam, sikerült meglepnem olyannal, aminek nagyon örül.
Amúgy nem küldték volna vissza, hisz az Appartmenház neve is ott volt helyesen amiben most épp lakunk, tehát egy ujabb körben megtaláltak volna, csak lehet karácsony után…
Imádom ezt a remek országot!!!!