Hónap: 2015 december

Nos, NHK visszatért! Bármennyire hihetetlen is, több nap után ismét felharsant a nagyon harsány kukorékolás hajnali 4 órakor. Először Napsi nem akarta elhinni, s mikor mondtam, ez ugyanaz a kakas, azt felelte: AZ NEM LEHET, s úgy nézett, hogy megint eszembe jutott a mandarin… De akkor hogyhogy visszatért? Lehetséges, hogy egy kakas is feltámadjon, megjelenjen újra népének? Megannyi kérdés… De előbb jó lenne kialudni magunkat.

A piacon már sokszor szemeztem a gesztenyével, s végül is most tél van vagy mifene, vettem egy zacskónyit. Az itteni gesztenye kisebb, viszont folyamatosan szénmorzsákon sütik, és sokkal sokkal finomabb, mint az otthoni, amin nagyon meg is lepődtem, mert orrhon is finom volt.                  Ráadásul a héja pucoláskor itt nem megy be a körmöm alá. Nem olcsó, 140 baht egy csomaggal, de a szervezetünk annyira kívánta, pár nap múlva, ma még egy csomaggal vettem, s bizony még mindig nagyon jólesett. Napsinak is nagyon bejött.

Vettem egy üveg rosé bort, Fruity rosét Peter Vella kollekciójából, 24.-én este csak koccintunk vele…

Napsi nagyon ügyes, lefoglalta a szállásunkat, mivel az utolsó napokban úgy döntöttünk, idén is megyünk pihenni tengerpartra év végén, sőt az utazást is megszervezte. De szegény még 24-én dolgozni fog, csk 25-én fogunk utazni…

Az Aeon áruházban felfedeztem a kedvenc japán dinnyés üdítőmön kívül most egy kiwis üdítőt is, imádom! S mivel le volt értékelve, vettem egy kis üveg kókuszos macha teát. Majd megjött Napsi, s ő is látta le van értékelve, hozott nekem kettőt ő is! Én meg a piacról neki 3 brownie féle süteményt, egy étcsokis-sajtost, egy marcipánost s valami butter-krémest is. Izlett is neki!

Pici pocink itt nagyon el van kényeztetve… Megszerettem itt a sütőtököt is, és ma répa lét is megkívántam – jól is esett.

Pár napja végre megjött a lehűlés, de majdnem csak december 20-án… már hiányzott, reggel 23 fok, nem 27… Nagyon jól tud esni, nem kell már ventillátor sem, délben sétálok a napsütésben s minden rendben!

A piacon most voltak lufiárusok is, és nagyon tetszett a kék elefánt lufi.. csak már kinöttem abból a korból…

Egyik nap Napsinak hoztam vega édességet, ami valami nagyon kocsonyás állagú volt, kb. a 8. utas, alien filmekben ilyenből mászik ki az életforma…  De ízre finom volt, nekem bejött.

Néhány barátunk kérdezte, van-e itt karácsonyi hangulat? Hát úgy külön nincs, de itt minden nap karácsony! Itt nem stresszelik a népet, hanem segítik hogy mindenki boldogulhasson, a törvények nem megkötöznek hanem felemelnek, s minden nap mindenhol csupa boldog ember! Énekelnek, táncolnak sokszor munka közben is. Itt a boltban nem átverni akarnak, hanem például szóltak most is a pénztárnál, hogy a görögdinnye amit választottam, a száránál már nagyon vizes, inkább válasszak másikat! Ilyen figyelmesek!

Nagyon nagyon jó itt! Nem csak ha tengerparton vagyunk, vagy hétvégén,hanem mindennap olyan boldog nap itt.

Mindennap karácsony!

Mivel notebookom már nincs, csak jövőre fogom tudni megírni, hogy telt 2015 év vége, hol, stb! Addig is, viszlát! S Boldog Karit meg gesztenyés pulykát meg buék!

Egy nap arra ébredtem reggel, hogy végigaludtam az éjszakát. Majd másnap a következőt is, kivéve a KHK éjfél vagy hajnali 4 körüli őrjöngését. A KHK teljesen hozzászokott az ultrahangos riasztáshoz.

Nincs harsány kakas! Van a többi, de azok olyan kis csendes, mindennapi kakaskák. De a harsány nincs. Gondoltam, elvitte a tulaja. Majd eszembe jutott a mandarin, ami a hűtőben van, és el szerettem volna fogyasztani, de nem találtam. Mikor Napsi hazaérkezett, mondtam, nem találom a  mandarint, mire ő ártatlanul nézett rám s közölte, véletlenül elfelejtette mondani, megrohadt és kidobta…

Én persze hiszek neki, egész biztosan véletlen egybeesés a kakas eltűnése és a mandariné, van ilyen. Persze, egyesek ilyenkor azt mondanák jelentőségteljesen, hogy: Nincsenek véletlenek, az univerzumban semmi nem történik véletlenül.

Szerintem meg vannak dolgok, amiket csak el kell fogadni, jobb  nem firtatni.

Amúgy, megjött a tél, idén elég késön, pár napja panaszkodtam, még mindig kell néha légkondi, ventillátorok, tavaly ilyenkor mintha amar nem kellett volna – és ma reggel 24 fokra ébredtünk, sőt délben sétáltam a tűző napon, s minden rendben! Itt van a tél, itt van újra…

Isszuk a finom smoothykat, Napsi készíti őket. Volt egy ötletem, kókuszbélből s kókuszvízből s sárkánygyümölcsből varázskoktél készítése -hát nagyon ízetlen lett, de visszaöntöttük a turmixba s Napsi pár banánnal meg vaníliás tejjel feldobta, ízeletes üdítőt varázsolt belőle.

Meg akciós 29 bahtért a karamellás latte, imádom… Ma meg az onigiri japán rízsháromszögek voltak akciósak 19 bahtért 35 helyett.

Piac viszont elmaradt, a szerdai is, csütörtöki is, mert valami rendezvénynek készül a hely, lehet hétvégén megnézzük.

Most végre Napsi is kapott valamit, egy szép ezüstgyűrűt… annyira jól áll a kezén, igazán rá várt.

Mást nagyon nem tudok ìrni, dolgozunk, tanulunk, s ha addig nem írnának, minden kedves olvasónak kellemes ünnepeket!

 

Sziasztok!

Itt Napsi. Most hirtelen nem írok túl sokat, csak két dolgot, amik a kakashoz kapcsolódnak. 🙂 Először is tisztáznám a kettővel ezelőtti bejegyzésben szereplő viszonyunkat a szárnyassal. Nem szövök ördögi tervet a lemészárlására, továbbra is szeretem az állatokat. Legádázabb tervem a bosszúra egyik reggel félálomban született, amikor megint élénk kukorékolására ébredtem. Az agyam azt a megoldást próbálta sugallni, hogy szedjem össze magam, másszak el a hűtőig és keressem meg azt az egy szem összeaszott mandarint, ami már 2 hete ott volt a hűtőben, hogy aztán ledobjam vele a kakast. E terv szövögetése viszont túl sok energiámba került, feltápászkodni már nem maradt erőm és visszaaludtam. Pedig nagyon jó kis tervnek éreztem úgy félálomban, logikus volt meg minden.
A másik dolog, ami szintén a kakashoz kapcsolódik, az a tiszta fejjel kieszelt megoldás, hogy egy sas hangját letöltöm, és azt játszom le neki, amikor kukorékol. Szerintem ettől el kellene hallgatnia majd, mert azt hiszi, ragadozó jön, de persze nem biztos. Ez is majdnem meghiúsult egyébként, mert szimplán elfelejtettem, hogy felírtam a naptáramba, és másnap csak bambán bámultam a bejegyzésre: „sashang”. Azt hittem, valami hindu szó, ismételgettem is magamban, hogy „sásáng… sásáng…”, de fogalmam nem volt, mit jelent és mit kellene csinálnom. Aztán szerencsére leesett. 😀
Azóta már itt van a telefonomon a hang, ha kipróbáltam, majd írok még. 🙂

Persze hogy jött a kukásautó…

De sikerült ráállnom arra, hogy dél-fél egy felé egy órát, másfelet szúnyókálok, az nagyon pihentető, illetve letöltöttünk kutyasíp alkalmazást a mobiljainkra, s mikor KHK kezdi a műsort és felébredünk, ráirányítjuk… Müködik, és már NHK megoldása is folyamatban, Napsi Sasvijjogást fog lejátszani, ha rákezdi!

ÉS akkor jöjjön valami egészen más!

Mi? Milyen Makréla? Arról írok, amiről akarok!

Örök hálám Napsinak, egyik nap szólt, a kolléganője dél körül szokott féláron szusit venni az Aeonban. Próba szerencse, én is hát nem este mentem, s valóban! Sikerült 2-2 lazacos, maguro tonhalas csomagot vennem, 45 bahtért 90 helyett. S persze van ott Onigiri is, és van ott Makitekercs is, néha a tonhalas féláron megvehető…

Egyébként, az Aeon ajtói tisztelegnek Douglas Adams emléke előtt. Valahányszor kinyílnak, agresszív „Hello! Welcome” üvöltéssel köszöntik a  vásárlót. Még ez kissé egyoldalú, de hamarosan nyilván jön az elégedett, Hmmmm… Mmmmm hanggal nyíló, vagy a boldogan, kéjesen felsóhajtó ajtó,  mely sóhajtása után megköszöni, hogy betöltheti életfeladatát és kinyílhat előttem. Vagy biztosít róla, ennél nagyobb öröm, hogy elöttem kinyilhatott, még nem érte létezése alatt….

És szerelmes lettem… első látásra, egy 125 cm3 motor is ki volt állítva a Robinson áruház első emeletén, de el akarták takarni mindenféle csilivili Honda CB 500, Kawasaki Ninja 750,  egy számomra eddig ismeretlen olasz gyártó, a Bellini amúgy dizájnos modelljei, mellette még próbálták KTZ-k  magamra vonni a  figyelmem, de én csak őt láttam….  Szerényen a háttérbe húzódott, de egyből felfedeztem… Felismerem a valódi értéket. Fekete szépség, kecses alak, hibátlan megjelenés… cruiser…  39 000 bahtba kerül, s Ryuka a márkaneve – sose hallottam a cégről, de egyből beleszerettem a mociba… Utoljára egy 600 cm3 Yamahát nyűhettem, a tündérmacskát, az 17 évesen többe került, mint ez a Drààagaszààág…

De persze még nem lehetséges. Várnia kell rám, de érzem, megvár…  Ha tényleg engem választott, még találkozunk. Látam rajta, senki más nem ülhet a nyergébe, csak én…

Addig pedig, valóra váltottunk egy rég tervezett beruházást, megvettünk 1350 bahtért egy Philips 5 fokozatú mixer gépet, ami jéggel is megbírkózik, kávét is darál, s Napsi fel is avatta, nem is akárhogy! Kókusz, Banán, Mangó, ananász, kókusztej – ebből készìtett csodálatos koktélt, nevet még nem adtunk e koktélnak, de nagyon finom volt!

Most még sokféle gyümölcs van, még sikerült egy darab mangót 47 bahtért vennem, van még sárkánygyümölcs, dinnye, ananász, kókusz, rengeteg mézédes mandarin, de akár szamóca is kapható. És a piacon sült gesztenye! És persze a banán, amit szinte naponta eszünk reggelire.

Na jó, akkor a Makréla!

 

 

 

 

Tehát, akkor a makréla!

 

 

 

 

Igen, mondtam hogy a makréláról fogok írni! De légyszi ne sürgess!

 

 

 

Hát  ha ilyen türelmetlenek  vagytok, bele se kezdek!

 

 

 

 

Szóval, Japánban ettem nagyon nagyon finom grillezett makrélát, s azóta is vágytam rá, de itt nem sok felé láttam éttermekben. Már kezdtem azt hinni, hogy errefelé nem nagyon van. Ugyanakkor a piacon sokszor, sőt minden alkalommal elsétáltam ilyen sült, sötétbörű halak előtt, s pár napja azt álmodtam, hogy javasolja egy hang, kóstoljam meg. Nos, tegnap nem volt piac, de az új Aeon áruházban is volt csomagolva ilyen hal, thaiul a neve, rákerestem a neten – s majd kiesett a mobil a kezemből, mert ez a hal a makréla. De ugye én csak filében láttam japánban, szelet makréla grillezve, a karosszériája ismeretlen volt számomra, nem gondoltam ez a vékony csőnek tűnő hal a makréla… Szóval már rég annyit ehettem volna, amennyit csak akarok, 2 grillezett makréla volt egy csomagban, 35 bahtért… Itt volt előttem, de mint a városi gyerek falun aki csirkét csak combként látott, s azt a fura tollas izét nem is hozza a csirkével kapcsolatba…. így jártam.  Hát, most már tudom, hogy néz ki a makréla, s az Aeon japán séfje is kitünően grillezi… Szerintem az általam ismert 2. legfinomabb hal, az első a grillezett angolna, amit még imádok, japánul Unagi…

 

Hamarosan lefekvés, mobilok feltöltve, sashang izzítva, kutyasíp beállítva – ebből alvás lesz! Jó éjt mindenkinek!

Először is, a KHK. A KHK éjfélkor is kezdheti műsorát, gyakran hajnal előtt 2.30 óra körül, vagy hajnali 4 óra felé, de olyan is van, óránként. Nagyon ritka az az éjszaka, hogy csak egyszer ébreszt fel. Illetve, nem is ő. A KHK a szomszéd kerítése elé oson, ami mögött 3 kutya van, őket hergeli. Azok meg harsányan ugatnak, vonyítanak, de olyan hangerővel, hogy nincs az a mély álom, amelyből nem ébrednénk rá fel. A KHK a Kis, Hülye Kutya rövídített elnevezése. Megáll, rájuk vicsorog, orruk alá pisil a kapu biztos távoltartó erejének tudatában. Csak akkor hagyja abba a hergelést, ha arra jön végre valaki autóval, motorral vagy nagyokat tapsolok, de az nem mindig segít.

Vagy ott az NHK. NHK pedig éjfélkor kezdi, hajnali háromkor, négykor, ötkor. NHK a Nagy, Hülye Kakas a másik szomszédból. Megtanult fára repülni, s az ablakunk mellett üvölt, akkor is, mikor még bőven sötét van. Amikor először nem tudtam tőle aludni,a  beszerzése után, fenyegetően a kakaspörkölt szót kiabáltam felé. Napsi megszídott, hogy szegény így kommunikál, mit szólnék hozzá, nekem mondanák hogy pörköltöt csinálnak belőlem. Ám mikor Napsi megvédte, még csak KHK2 volt, kis hülye kakas. Érdekes látni, Napsi álláspontja hogy változik, ahogy a kakas egyre nagyobb s nagyobb s harsányabb lesz. Milyen gondolatok ébrednek fel benne, s milyen kapcsolatban vannak e gondolatok tárgyi dolgokkal. De erről (is) hátha fog ő írni, bár nem sok biztatást kapott eddig a közönségtől.

A jövő se túl fényes, ugyanis tegnap a szomszéd még 3 kakast szerzett be.

ÉS akkor ott van a hajnali kukásautó pár naponta, ami éktelen zajjal dolgozik. De sebaj, jön a hétvége, akkor kiallhatjuk magunkat – kivéve, ha a szomszéd kollégiumi épületben nem reggel 6 órakor állnak neki a fűnyírásnak, vagy esetleg valami építkezésnek…

A tegnap estét nagyon fáradtan, álmosan vártam. De a király születésnapja ma van, s a thaiok kinti bográcsozással, ünnepléssel ünnepelték, hajnali 4 óráig, körbe mindenfelé, a szomszédban koncert majd karaoke, naív művészek fellépésével. S mikor már csend kezdett lenni, valahol valami nagy csörömpöléssel összetört s akkora, italozás utáni őrült, órán át tartó veszekedésbe torkollott, hogy olyat még sehol nem hallottam. Ha jól értettem, mellőzték a keleti nyelvekre jellemző udvarias formákat, egy férfi s egy nő felváltva váltott kölcsönös nehézlovassági becsületsértéseket, a nő sokszor a hiszti legmagasabb fokozatát mutatta be. Majd vita közben elalhattak.

 

Sajnos, a légkondit Napsi nem bírja s most meg is van kicsit fázva, így nyitott ablaknál – aludnánk, de nem sokat sikerül. Amikor nagy a lárma, aki korábban ébred becsukja, s 20 perc múlva arra ébredünk, nagyon melegünk van.

Abban reménykedem, ma este már fáradtak lesznek a thaiok, s hátha a kakas s a kis hülye kutya is… ÉS akkor jön nyilván a kukásautó.

Nem beszélve arról, annyi a munka, hogy sokszor éjfél után hanyatlanék csak…

Nehéz napok ezek, nappal meg nagyon fáradt vagyok vagy 3-4 órát alszom, de elmaradok a sok sok feladatommal…  Nem jó érzés.

Most ez van.