Vannak témák, amikről már szerettem volna írni, de elfelejtem őket. Most pótlásra kerülnek.
I: Medúzák: Bizony, Thaiföldön is egyre többet jelennek meg. A túlhalászat miatt elsősorban, s úgy tűnik, ők lesznek az óceánok új urai. Döbbenetesek a túlélési képességeik, vannak olyanok, amiket ha ketté vagy négybe vágsz késsel, azonnal kettő illetve 4 medúza lesz belőle s már ennyi támad rád… Konkrétan vannak felvételek, mikor medúzát hajócsavar kap el, s több száz új, élő medúza lesz belőle pillanatok alatt… Itt is egyre több a baleset, e halálos mérgű medúzák, mint a kocka medúzák, nem kerülik el a találkozást, nem térnek ki az úszó elől. Néha nagyon szerencsés emberek túlélik a találkozást velük. De nincsenek már messze, a fülöp szigeteket is elérték a szabad szemmel nem is látható kis medúzák, melyek csípése még veszélyesebb, s még csak nem is látod őket. Lehet, a portugál gályának hivóttak is elérnek ide hamarosan. Ausztrália területének vizein is sok halálos állat él, de eddig a nagyobb testű halak, bálnák kordában tartották őket, de már nincs elég bálna, stb, s a medúzák világhódító útra kelnek a jelek szerint. A nemzeti parkban egy táblán 7 féle, Thaiföldön már élö halálos medúzafaj képeit tették ki.
II: Homár! Jelentem, amit a Lantai strandon láttam rákot, egy homár volt, utána néztem!
III: Szintén Lantai emlék, hogy utolsó napunkon egy kézműves boltban Napsi talált egy nyakláncot amin egy gyönyörű tengeri csiga volt, s egy karkötőt. Pénzünk már fogytán volt, a nyakláncot letette. A bolt tulajdonosa angolul beszélni kezdett vele, mit dolgozik, hol él, s mikor megtudta tanár, ragaszkodott hozzá, a nyakláncot Napsi fogadja el ajándékba. Azért kapod, mert tanár vagy! Mondta neki. Itt a tanárokat megbecsülik, nincs is könnyű dolguk. Alig 1-2 évtizede a gyerekek még boldogan, a családjukkal éltek, ott tanultak, vagy nem, most meg reggeltől sokáig iskola vagy bentlakásos iskola kiskortól, 5 évesek is akár már így élnek. Elképzelhető, hogy élik meg, főleg vannak akiket messzi, nagyon jó hírű, drága iskolákba adnak be, s a családjukkal csak fél évente találkoznak… Ráadásul, itt a szellemileg sérült, vagy konkrétan deviaans gyerekek is a többiekkel vannak, Napsi mesélhetne róla… Remélem hamarosan fog, pár hete sokat írt de a bejegyzés ay utolsó mondatoknál eltünt, s még nem heverte ki… Talán, ha írnátok kommentbe bíztatást, segítene hogy ismét írjon ő is.
IV: Egyre több ismerősöm érdeklődik az állatokkal történő, intuitív kommunikácíó iránt. A nagy lökést egy ma már nagyon híres felvétel adta, ahol az e tevékenységet végző, állatokkal kommunikálni képes hölgyet egy fekete párduchoz hívták egy olyan farmon, ahol szabadon élhetnek tigrisek, stb, és a tulaj megvette a fekete párducot, aki egy cirkuszban dolgozott korábban, s a párduc nagyon ellenséges volt, s a ketrecéből sem volt hajlandó kijönni jó ideje hiába volt nyitva. A kísérletet a kapcsolatfelvételre videóra vették. A nő leült a ketrectől kicsit messzebb. A párduc azt üzente, már nem akar semmit az emberek világától, elege van. Mikor a nővel hajlandó volt már jobban kommunikálni, rákérdezett két másik, korábbi kölyök állatra, akikkel korábban másik helyen együtt volt s velük jól megvolt, hogy velük mi van? E kölykökről senki semmit nem tudott, de később megtalálták őket, a fekete párduc már ismét velük van. A férfi elsírta magát, mikor a párduc üzente, azt szeretné ha tisztelnék s nem akar feladatokat végrehajtani. A hölgy elmondta neki, itt nincsenek elvárások, e farm nekik van, úgy éljenek, ahogy a természetben.
Előfordult, hogy a hölgyet Dél-Afrikába hívták, mert sok volt a cápatámadás emberek ellen. Megkérdezte ennek okát s kérte, figyeljenek. A cápák azt kommunikálták, már kevés a hal, éhesek, messzebb kóborolnak, számukra ismeretlen területekre s a fiatalok tapasztalatlanok. Ők harapással kóstolnak, s az emberhúst nem szeretik, kiköpik. Ám a szörfösök vonzzák őket, de nem fókával tévesztik össze, hanem a szörfösök izgatottságát érzik meg, s nekik az hívójel, hogy préda… S ha egy ember cápát lát, sokszor felgyorsul a szívverése, pánikba esik s akkor már préda… Ez náluk ösztön. Náluk ez az izgatottsági állapot a vadászat hívójele. Üzenték, maradjanak az emberek nyugodtak, hálásan menjenek a tengerbe hogy egy olyan területre mennek, ami nem saját természetes életterük, s hála, nyugalom legyen bennük. Viszont kifogásolták, hogy áram alatti drótokkal védik a strandokat most már, amik sok cápát megölnek mert érdekli őket, mi zizeg ott, s megnézik, meghalnak. A tenger ugyanis az ő otthonuk, nekik joguk van ott lenni, üzenik. Nem megoldás, hogy életterükből kihasítanak darabokat. Utána a cápatámadások lecsökkentek.
Máshol a majmokkal fajultak el a dolgok, sokat loptak, házból is gyümölcsöket. A majmok azt üzenték, az embereknek nem is kell a sok gyümölcs amit leszednek s bevisznek a házakba, látták sokszor hogy elrohad s kidobják, csak begyűjtik, nekik meg alig marad. Ha nincs is rá szükségük, miért viszik el őket előlük? A hölgy szerint, az emberek viselkedésével kapcsolatos kérdésekre nagyon nehéz sokszor megfelelő magyarázatot találni, megvédeni.
V: Nem mentem el a loy kratongra, Napsi se, mert mikor indultam volna, nagy eső jött, már rég nem volt ilyen nagy s szabadtéri a program, az esö nyilván elmosott sok mindent, s így hát itthon maradtunk. De:
Sikeres lett a takarékoskodás, annyira, hogy holnap irány a kis sziget! Megspóroltuk, átmehetünk, ismét kis strandolás!!! S december elején lesz 3 szabad napja Napsinak, a király születésnapja hétvégére esne, de kiadják szabadnapnak a hétfőt, hogy lehessen pihenni, így 3 szabadnap lesz…. Megyünk az itteni Állatkertbe is hát!
Ez az élet Babolcsay néni!
Végül, a thai nyelv tanulásról: Hála egy japán nyelvű két kötetes thai nyelvkönyvnek, végre úgy haladok vele, ahogy szeretnék. Nem rossz a Walen módszer, hogy egyböl hosszú mondatokat, kifejezéseket tanultunk, de nekem fontos a lépésről lépésre tanulás. E könyv először alapszókincset tanít, majd a japán nyelvnek megfelelően alapnyelvtant vesz át, s bizony sok apró, fontos részlet a helyére került így. Most jön egy olyan rész, mikor már igéket is tanulunk, a meglévö szókinccsel s igékkel komolyabb nyelvtan tanulás kezdődik, utána alaposabb, bonyolultabb nyelvtan majd tematikus szókincsfejlesztés következik, utána meg az angol nyelvből átvett szókincset tárgyalja. Majd jöhet jövőre a II. kötet, s akkor középfok már megvan thai nyelvből…
Most már nem nehéz a múlt, jövő idöt használnom, s nem keverem össze ezt sem. Yáák – akar, Dzsá, jövő idő, Yáákdzsá: Szeretném.. DE ha „Akarom majd” a kifejezés, akkor mit mondanék? Ajaj… De nem bonyolult, mert a Dzsá, a jövő időt jelentő szó MINDIG az ige előtt van, tehát az, hogy akarom majd, az” Dzsá yáák, Yáákdzsá nem lehet, a Yáákdzsá biztos, hogy azt jelenti, szeretném….
Holnap (te) mész (fogsz menni) dolgozni? Így néz ki thai nyelven: Prúnni Khun dzsá pááy boriszát máy kráp – ahol Prúnni = holnap, Kun=te, dzsá+ jövő idő, pááy=megy, boriszát=munkahely, máy a mondat végén a kérdést jelöli s nem visszük fel a hangsúlyt, kráp udvarias stílus jelölője. De! Elhagyható a jövő időt jelölő szó, mert a prúnni eleve jövő idő, tehát elég a Prúnni khun pàày boriszat máy s a krap is elhagyható ismerősök között. A válasz is lehet egyszerű, máykráp, itt a máy a nemet jelenti, vagy csááy kráp, azaz igen, de a kráp elhagyható…
Pááy – megy, Máá – Jön, Kláp – visszatér, visszajön.
Ha csak kijelentek, akkor a ben szót használom, Pom Ben kon Hungary. Magyar vagyok. Pom=én, ben=van, létige, kon=nemzetiség.
Ha megerősítést várok, akkor a mondat végén vagy a csááymáy (igen?) vagy a rhüpláú (vagy tévedek?) formát használom.
Kun ben kon thai, csááymáy. Azaz: Thaiföldi vagy, igaz?
Kun ben kon thai, rhüpláu. Azaz: Thaiföldi vagy, vagy tévedek?
Konkrétan a rhü vagyot jelent, a pláu hogy tévedés.
Na, ennyit a thai nyelvről.