Hát, eső alig esik, akkor viszont örülünk neki. Kicsit hajszás lett január és február eleje, a thai masszázst hetek óta kihagytuk. A kis szigetre is csak úgy jutottunk el, délben mentünk és délután 18.00 órakor vissza is jöttünk. Villám strandolás volt.
A suliban 3 tanuló már átkerült a következő csoportba, február végén szerintem én is átkerülök. Most már a 120 oldalas könyv esetén 90 oldalon nem olvasom a válaszokat, hanem fejből válaszolok. Szóval ez már társalgás részemről. A dán társunk nagyon mulatságos, a múltkor egy csoportba érkezett skót fiúról kellett megmondania, milyen nemzetiségű, és ő leangolozta, javitottam hogy Skót, nem angol. Erre megkérdezte, hol van Skócia? Mondtuk, anglia felett. Szerinte ott csak tenger van. A fiú elmagyarázta, hogy hol van Skócia, erre a dán közölte, az nem ország, hisz nincs saját kormánya. Lehetett volna, de a népszavazáson maradtak bent GB-ben, ezért szerinte Skócia nem ország. Cserébe én azt mondtam rá mikor rám került a sor és róla kérdeztek, hogy ő skandináv. Viking-viking, magyaráztam el neki, és ment a röhögés.
Pár ujabb gyümölcsöt megkóstoltunk, a csillaggyümölcs volt az egyik, majd kiderült, sikerült Datolyát is ennünk, nem száritva nem ismerem ugye fel…
Van egy Pommelo nevü lédús gyümölcs is, Napsinak bejön, én rengeteg görögdinnyét eszem. S van még pár, aminek a nevét nem tudjuk.
Készülni kell a közelgő hőségre, a klima készülék takaritásán problémáztam, mert nem értek hozzá, pedig a meleg hónapokban lehet muszáj lesz hűteni a lakást. Ugyanis felmelegszik, kint hiába van hüvös, a lakásban nincs már most se. És akkor, egy szép napon…
Napsi már elindult az iskolába, én is indultam a nyelviskolába, épp zárni akartam mikor megjelent a gondnok, aki thaiul akart valamit velem közölni, csakhogy – ő nem tud beszélni, csak pár magánhangzó hagyja el a torkát, a régi lakók megértik, de én csak annyit értettem, nem akarja bezárjam az ajtót. Az emeletről lefelé jött egy thai fatalember, ő elismételte, hogy prátu phid, azaz hagyjam nyitva, cleaning lesz. Mutatott egy kisteherautót az udvarban, láttam a többiek is mind nyitva hagyják a lakásajtót, megértettem, most valami takaritás jön az egész háznak. Nyitva hagytam hát. Csak este 20 után jöttem haza, természetesen semmi nem tünt el, és pont a klimát fertőtlenitették, tisztitották – szóval ezt a társasház intézi. Szuper!! Gondolom, fél évente van tisztitása, és pont a szezon előtt, s gondolom majd a végén.
Már thai öltözetben járkálok, zoki nincs, szandál van, rövidnadrág és póló. Hetente három nap bent maradok a suli után a tengerparton, ott árnyékban jobb idő van, mint itthon a lakásban, Napsi e délutánokon tollasozik egy kolléganőjével, illetve az észt barátnőnkkel találkozik.
Leállt 80 cm körül a haskerületem, de a tegnapi böjt után még egy centit csökkent – még van a hasamon zsir, még remélem fogyok tovább.
Közben kiderült, hogy a tanulói vizummal nem ér véget a suli március végén nekem, már szigoritanak, hogy még 200 órát vegyek, vagy nem adnak vizumot állitólag már meg, nem hosszabitanak. Ez azt jelenti, át kell mennem másik vizumba, keressük a lehetőségeket, mert ha tovább is be kellene járnom, akkor a japán forditásokra, nyelvgyakorlásra nem maradna lehetőségem.
Úgy látszik, még mindig sok a trükközés az ED vizummal, egyfajta küzdelem megy a nyelviskolák és a hatóság között. Valóban, a mi suliinkban is van, akiket alig látunk, csak vizumhosszabbitás körül. Gondolom, ők külön fizetnek azért, vezessék úgy a nyilvántartást, mintha bent lennének órán. Ezért most az immigration bármikor jöhet ellenőrzésre, érdekes a játszma…
Viszont más vizum rengetegbe kerül, és erre nem voltunk felkészülve. 2 hónapom lesz váltani, ha meglesz rá a pénz, meg lehet oldani, ha nem, a japán forditások ismét halasztódnak – akkor viszont a japánban következő képzés is a magyar csoport számára – hát sosem egyszerű.
Az se tesz boldoggá, délben a forróságban jönnék ki a nyelviskolából…
Gondolom, ez is majd valahogy megoldódik 🙂