Nos, már láttam robogón 5 tagú családot is, a három gyerek középen ült. Látom a karon ülő gyerekkel robogozó anyukákat, és amikor egy motor mellé szerelt oldalkocsiban a mini fügőágyban közben alvó kisgyereket megláttam, megértettem, itt a gyereket magukkal viszik mindenhová, a piaci árusoknál is ki vannak téve akár a függyőágyak, anyuka árul, apuka addig játszik a kisgyerekkel, itt ez természetes, bababarát munkahelyek mindenfelé.
Ami nincs, az a babakocsi. A nők vagy akár férfiak cipelik magukon a gyerekeket vagy a robogón ülnek.
A közlekedés alapszabála itt az önkorlátozás, az együttműködés. A minibuszok akár városon belül gyorsan mennek, más is megteheti. Ha nem veszélyeztet vele mást. A nyugati ember ezt érti félre, hogy itt mndent lehet és másokat veszélyeztetve száguldozik barbár módon. A balesetek nagy része ebből van, és hogy elalszanak a volánnál.
A kutyák nem kerités mögött vannak, hanem kint alszanak, ezek általában a családhoz csapódott kóbor kutyák, a kutya maga dönti el, melyik család közelében telepszik le, sokszor van saját tányérkája is.
Kerités mögött csak a nyugati iskolai kollégium kertjeiben láttam kutyákat, azok vonyitanak is éjjelente rendesen.
Itt a gekkókon kivül megszokott a mókusok látványa is, igazi akrobataként másznak a villanyvezetékeken.
A motort viszont sokszor betolják estére a földszintre, ami mondjuk napal fordrászüzlet, éjjel meg ott alszik a család, a motorral.
A suliban másodjára vesszük át a tankönyvet ezzel a csoporttal, többeknek sikerült a vizsgája és hamarosan a 2. tankönyvet vevő csoportba kerülnek át. Én még maradok egy ideig, most már nem leckénként haladunk, hanem keresztbe mindent kérdeznek, példul nem csak hogy hol van a tol, hanem hány darab van a teremben és milyen szinűek például, illetve a tankönyben nem szereplő egyéb szavakat is tanulunk. a tankönyvben 8 szn volt, most már tanuljuk a szinárnyalatokat is, és minden szint. Ugyanigy már ételek neveit is tanuljuk.
Vannak érdekes szituk, legutóbb arra volt kiváncsi az egyik nyelvtanár, ki hogyan szólitja a férjét, feleségét, becenév, stb. Sorba került elő a drágám, kincsem stb. Mikor a kb. 40 kg.-os hongkongi nő került sorra, ő bemutatóul elorditotta magát, hogy igy hivja a férjét: HÉ!!!! Gurultunk a nevetéstől. Most küzdők a számlálószavakkal, 36 van nekik… Japán nyelven azért kevesebb volt.
Tegnap nagy nap volt gasztronómiailag számomra, úgy alakult, reggelire a chilis-kókuszos csirkelevest ettem, délben Szomtámot, este meg Pad-Thait, 3 nagy kedvenc ételemet… Ma viszont rizsleves a menüm és a 7 Elevenben vett készételek.
Az új év egy döbenetesen szokatlan dolgot hozott még számomra – itt minden ugyanannyiba kerül, mint tavaly. Magyarországon évente 10-20-30 % áremelés érinti az embert általában, hazajárók angliából mesélik, 2 év alatt 30 %.-al nőttek a magyar árak, vannak élelmiszerek amik már drágábbak mint londonban, ahol nem 29 000 ft. a jövedelem tömegeknek, hanem 1 M ft, kicsit mások az arányok, sőt nem kicsit.
Szóval a minibusz továbbra is 40 bahtért visz el, az ételek 30-45 bat, és találtam már több helyet, ahol a valódi presszó kv 40 baht mindössze…
A lakbér is ugyanannyi 🙂
És hétvégén találtam egy helyet, ahol belga söröket lehet inni, nem olcsón, de van például meggyes sör is… Szombat este pedig egy hangulatos étteremben a jó kis rockzene mellé Hoegarden sört ihattunk, korsóval! Nem vagyok nagy búzasör rajongó, de ez hihetetlen finom volt, és jégbe hütött hatalmas korsóban hozták – amiben nem melegedett fel!
Az időjárás már igen enyhe, reggel 9-10 felé előfordult, a bokám körül furcsa, régi érzés jelent meg – kicsit fázik a szandiban!
Ventillátor már nem kell, sokszor dél körül se kell napszemüveg sem. Már nem kell annyira figyelni, legyen nálunk folyadék, és a sapka is elmaradhat.
Tél van.
Napsi talált sportlehetőséget, hetente kétszer tanitás után lesz testedzése egy kolléganőjével, aminek nagyon örülök.
Hát, nekem meg a thai nyelvben történő elmélyedés továbbra is a fő feladat. Jó lenne alapfoki vizsgával zárni az első thai nyelvű tanévemet majd.