Pénteken már meg is érkeztünk hajóval a szigetre, vacsoráztunk és társasoztunk. Szombaton pedig már mehettünk is vissza Pattayára, mert Napsi vizumához nem biztos jó a nyelviskola papirja úgy ahogy van, ez péntek du. derült ki, mielőtt a szigetre átjöttünk. Igy most szinte egyszerre két helyre kellene mennie. A taxisok itt Pattayán már szemérmetlenek, 200 baht alatt sehova se akarnak vinni, a taximetert nem hajlandóak használni – talán ide is eljön majd a hadsereg rendet tenni.
30 bahtért elvisz egy kisteherautós szállitó jármű, illetve 150 bahttér oldalkocsis tricikli…
Napsi mig vár a vizumügyben utazást szervező iroda vezetőjére, én motortaxival elugrom a nyelviskolába a javitott igazolásért. Mire mindent elintézünk, már mehetünk is az utolsó hajóhoz, este lett.
Pattaya nekem nem jön be, amit eddig láttam belőle… sok „öröm”lány, öreg fehér bácsik és szemérmetlen lehúzás sokfelé…
A szigeten nem tudtuk, merre induljunk a szállásra, egy ladyboy szánt meg minket és intézkedett dörmögő hangjával és elénk jöttek robogókkal, mert hogy messze van…. Utána onnan 5 perc alatt voltunk gyalog e messzi helyről a kikötőben…
Egy másik Ladyboynak pedig bejöttem a Seven Elevennél, Napsi nagy derültségére.
Na, de ma Vasárnap mivel Napsinak az 5 órás hajóval mennie kell Pattayába és onnan Laoszba, majd vissza kis busszal vizumügyintézésre, strandra mentünk. A tenger azúrkék, meleg, sós, lebegünk a tetején, és órákig elvagyunk igy a vizben – ugyanis elered az eső és jobb bent, mint kint! 14.00 óra után végül nem várunk tovább az eső elállására, fürdőruhában megyünk vissza a hotelbe szakadó esőben, de ez nem gond. Lefürdünk, Napsi elpakol, még ebédelünk közösen majd kikisérem a hajóhoz.
Utána még egy másik strandra elsétáltam, és bzony látom azt a hatalmas gyikot vagy leguánt vagy mit, amiről már Napsi kollégái meséltek… tényleg nagy, olyan hosszú volt mint az én magasságom, és a strand melletti szemétgyüjtőnél lakmározott. Egy másik kollégája mesélte, egyszer arra ment haza, a verandán egy hatalmas Boa volt, kb. 4 méteres, a farok rész amit látott több miint egy méteres volt.De a kigyó ijedt meg jobban és távozott. Ő erdő szélén lakik. Ugyanis kiderült, lehet faházat is bérelni nem sokkal drágábban, de azt nekünk kellene bebutorozni, és erdő szélén van rá lehetőség – ahol hatalmas pókok, stb. is élnek… Meglátjuk.
Most nagy élmény volt a tengerben úszni, fürdőzni, életem egyik legszebb órái voltak. A sós viz felszinén sokáig lehet lebegni, és hogy lehessen hullámfürdőzni, azt a sok motorcsónak segiti elő…
Napsi gyönyörű köveket, kagylókat is talál.
Ami meglepett, rákokat nem láttam, de halakat se a vizben, viszont rengeteg a korall darabka.
Ez az élet Babolcsay Néni!
Napsi most úton van Laoszba, telefonon beszéltünk nemrég – és kedd este már várom őt, ezúttal én vacsorával, Pattayán.
A nyelviskolában rendesek voltak, elmondtam kell nekem 1 hét szünet Japán után – megértették. Várnak majd a jövő hét utáni héten.
Mivel Napsinak a vizumügyintézés még utána is folytatódik, mert a munkáltatóhoz is vissza kell menni ujabb papirokért és majd Bangkokba vissza kell mennie a munkavállalói vizumért, nélküle nem maradok itt, ez drágább hely, a Sriracha melletti csendes strandon egy bungalowban leszek szerdától, és amint tud, csatlakozik ő is.
Esős hetet mondanak, de úgy is pihenés lesz nekem… Napsival már tervezzük a nyaralásunk, hogy decemberben a következő szünetében hova menjünk…