Kirándulás a szigetre

Először is, két gekkónk van. Ez úgy derült ki, hogy pár napja mikor kinyitottam a hütőt, a hütő tetejéről  lepottyant a kis gekko. Csodálkoztam, hogy került be az erkélyről, arra jutottam, hogy valahogy a ruhaszáritóval hozhattuk be. A kis gekko beszaladt a hálóba a fésülködő asztal mögé, én meg kimentem az erkélyre, ahol majdnem ráléptem a másik, még kisebb gekkora – aki azóta is ott él. Egy a lakásban, egy az erkélyen!

Ma 10.00 órakor áthajóztam a szomszéd szigetre, 50 baht volt oda is, vissza is az út. Ha voltak romantikus elképzeléseim,  szertefoszlottak. 10.40-re értünk át, 11.40-kor visszamentem hogy a déli hajóval visszajöjjek – de csak 14.00 órakor indult legközelebb. Egy motortaxis felajánlotta, elvisz a strandra, amit én nem találtam – nem is csoda, a sziget másik oldalán volt. A taxis 60 bahtért vitt oda, a mgbeszélt időre értem jött és 60 bahtért vissza is vitt a kikötőbe. A „beach” kb 4 étteremnyi hosszú, tele napágyakkal, a 4 étterem mögött kivehető bungalok 600 baht/estéért…  Itt tényleg el vagyunk a civilizációtól vágva, csak motoros taxi, tuktuk amivel megközelithető a lakott rész, se mobil, se net nem működött. 60 bahtért megebédeltem, 20 baht volt a viz még. Az étel finom volt, de sajnos a rékot bár itt jól megfőzték, a bélcsatornáját nem szedték ki. Erre bizony itt figyelni kell, nem ez az első eset. Napsinak lehet tetszeni fog, eldugott hely, nekem most a felhős időben nem volt kedvem bemenni a vizbe, rajtam kivül pár turista volt, közülük többen megmártóztak.

Senkit nem akarok hergelni most hogy odahaza hajnali fagyok érkeznek, de kenem magam égés után – itt nem 7.-es UV-s riadó van, itt 10-11 UV sugárzás van, a karjaim és az arcom máris piros és a tarkóm.

A strandon feltünt egy egyenruhás rendőr is – nálam pedig nincs útlevél. Jó napot kivánt, adott egy névjegykártyaszerüséget a neve kiejtésével, telefonszámmal, elmondta ő felel a strandért, ha baj van hivjuk, meduzacsipés stb. esetén ő az egészségügyi személyzet is – minden asztalnál ugyanzt megtette udvariasan.

Napsira bizom eldöntését: szabadsága alatt ott legyünk, vagy máshova menjünk.

Mivel én sokat irtam, kicsit visszavonulok, átadom a terepet Napsinak, most pár bejegyzést majd ő ir meg, ahogy ráér.

Amúgy is, kezdődik a vegetáriánus fesztivál, remélem jobban talál ételt is magának. Tegnap papaya salátát evett-de átadta nekem egy részét, hihetetlen csipős volt –  nem is értem, gyümölcs salátát miért kell csilivel adni…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük