Bizony, a nyelvtanulással is foglalkozunk. A Thai ABC nem tűnt először nehéznek, a mássalhangzóit már ismerjük általában, de azután bemutatták a magánhangzókat és azokat az aranyos kis megoldásokat, amiktől valahogy minden más lesz… Aki tanult tibeti vagy szanszkrit írást, már ismeri az elé, mögé, fölé írt betűk kifejezését… És van amikor egy betű felett 3 jel is van, abba még belegondolni se szeretnék, mi mit mire módosít.
Megvolt az első igazi bangkoki csúcsforgalom élményünk is, hazafelé 40 perc után még csak 1 megállót tettünk meg – ugyanis nagy eső volt, és ilyenkor Bangkok egy jó része víz alá kerül, sokfelé nem lehet közlekedni, így nagyon bedugul a város bizony. Nem véletlenül hívják ezt esős évszaknak.
És egyik este, mikor Napsinak vegetáriánus vacsorát kerestünk, végre láttuk a falon a gekkokat. Kis ügyesek, ahogy kapaszkodnak.
Házigazdánkat faggattuk a veszélyekről: Malária, kígyómarás, stb. Nevetek a feleségével: Malária? Thai ember lecsapja a szúnyogot! Kígyómarás? Kígyó meglátja az embert, menekül, mert a thai ember megeszi!
Visszatérve az esős évszakhoz: pár éve házigazdánk háza is fejmagasságig víz alá került, még jó hogy több emeletes az otthona – de bizony hetekre csónakot kellett bérelnie! Mutatta a fotókat is – még akkor is mosolyogtak a fotókon.
És közben kipróbáltuk a Tuk-tukot utazáshoz, ami fantasztikus élmény volt, és ma Napsugárnak megvolt az első állás interjúja is. Hogy hogyan sikerült, később visszatérünk rá, még feldolgozzuk az élményt… Mindenesetre, közben került sor a robogó taxi kipróbálására váratlanul, ami újabb élményekkel gazdagított – nagyon biztonságos és gyors megoldás volt. És Napsi olyanokat énekel nekem, hogy „fiam maga kifogta Dél-Amerikát, egy ilyen kislánnyal csupa öröm a világ” .
A thai ételek annyira bejönnek, hogy kis szumóssá kezdek válni. Főleg a gyümölcsök miatt, amiből itt végre sokat ehetek – itt futja rá.
Házigazdánk is bizony sokféle földi jóval ellát, főleg gyümölcsökkel, még nem tudom melyik melyik, de a mangót már felismerem, és van itt mangusztán is ha jól emlékszem a nevére, licsi is és még sok sok minden. Vannak itt pirinyó banánok, és én már többféle rákkal is megismertettem pocikámat.
Sok itt a japán étterem is, egyben sem voltunk, itt elég drága szintén. Viszont máris többször ettünk pad-thai-t, és ma kipróbáltam a gyömbéres csirkét is.
A mangó üdítőként is nagyon finom… Kipróbáltam a thai sört is, a japánhoz hasonlít számomra, nekem bejön.
Megtaláltuk az MBK bevásárló központot, ott is olcsón, jó áron lehet finomakat enni, ruhákat venni (nem sokat hoztunk ki) zoknik, ingek, szoknyák, szép cipők, műszaki cikkek, szóval minden van. Kinéztem egy smaragd-buddha szobrot, már egész jó áron odaadták volna, de még várok…
A metrón kívül pedig már a Sky Trainnel is megismerkedtünk.
Házigazdánkkal eredetileg szombaton Bangkokban egy parkba kirándultunk volna, de közbejött egy gyors házfelújítási részlet, hétvégére így a tengerpartra megyünk Napsival, ne legyünk itt útban és elég zajos is a hadművelet. Tehát jön pár nap beach, ma dőlt el délután hogy megyünk, így mindjárt csomagolunk is. Vár a tenger! És odafelé a minibuszt próbáljuk ki, az is jár arrafelé. Végre egy kis nyári fíling!
Szép hétvégét mindenkinek!
Csak egy kis plusz infó. 🙂 A Buddha szobor nem smaragdból van, hanem a Smaragd Buddha nevű, itt szinte a legnagyobb tiszteletben álló Buddha szobor kicsinyített mása. Amúgy az igazi sem smaragd, hanem jade kő, de nagyon szép. Voltunk a templomban, ahol őrzik.